Sarkozy begyújtotta a rakétákat

Nicolas Sarkozy pénteken Facebook oldalán jelentette be hivatalosan, hogy visszatér a francia politikába. Hosszas találgatás előzte meg a bejelentést, amely így nem okozott nagy meglepést. A történet pikantériája, hogy Sarkozy ellen eközben nyolc korrupciós ügyben folyik eljárás, és ez talán csak a jéghegy csúcsa.

Sarkozy Franciaország exelnökeként igazán szívén viseli hazája sorsát: mivel a jelenlegi elnök, Francois Hollande népszerűsége történelmi mélyponton áll, úgy érzi, az ország érdekében eljött az idő a visszatérésére. Az Ifop legutóbbi felmérése szerint a választóknak csak 13 százaléka elégedett a jelenlegi elnökkel, elsősorban a rossz gazdasági mutatók miatt. Sarkozy szerint Franciaországnak új alternatívára van szüksége, amit a konzervatív jobboldali párt, az UMP (Unió egy Népi Mozgalomért) jelenlegi megosztott helyzetében nem tud megtestesíteni. A pártban korrupciós botrány és hatalmi vákuum is zavart okoz. Az exelnök szerint politikai reformokra van szükségük, ezért indul az UMP novemberi elnökválasztásán. Ha megválasztják, várhatóan ő lesz a párt elnökjelöltje 2017-ben.

Sarkozy visszatérési szándékával összefüggésben hangsúlyozta: Franciaország jelenlegi helyzete elkeserítő. Szerinte Hollande politikája, a gazdasági fejlődés lassúsága, a fiatalok elvándorlása, a vállalati adók túl magas rátája mind további visszaesést generálnak, a munkanéküliség 11 százalékon tetőz. Szóba került Hollande lemondása, de a politikus szeretné kitölteni hivatali idejét, jelenleg nem valószínű, hogy soron kívüli elnökválasztásra kerülne sor. Sarkozy nem csak a Hollande-tól félti az országot, aggasztja a szélsőjobboldal előretörése is, s mint mondta: ezért célja az ország „visszahódítása”.

Permanens kampány jöhet

Jean Garrigues történész és író szerint Sarkozy visszatérése az állandósult kampány országává változtatta Franciaországot, ami tönkreteszi a pártokat, mert azok így a jelöltek mögötti választógépekké váltak. Ugyanakkor hozzátette: bizonytalan körülmények hatására a franciák, és főleg a jobboldal szimpatizánsok, hajlamosak a „monarchikus köztársasági” felállás támogatására. 

A centristák vezetője, Francois Bayrou szerint ez csak úgy történhet meg, ha Sarkozy változtat politikáján és hozzáállásán. Sarkozy vasárnap egy, a France 2-nek adott interjújában prezentálta „megújult” énjét, a tapasztalt, visszafogott politikust, aki tanult hibáiból.

Mindezek ellenére a műsor végére tartogatott egy tőle megszokott, megosztó megjegyzést, amiben az egyneműek házasságát legazlizáló törvényt minősítette. Sarkozy szerint – aki egyébként nem vonná vissza a törvényt – ezzel a családba vetett hitét gyalázták meg az embereknek. Később azt nyilatkozta: a kérdés népszavazás tárgyát kellett volna hogy képezze, Hollande ehelyett kettészakította a francia társadalmat. 

Sarkozy csak átmenetileg szusszanhat fel

Azért is lenne számára fontos egy megbízható kép megszilárdítása, mert az utóbbi időben főleg korrupciós ügyeivel és hatalommal való visszaélés vádjával került reflektorfénybe. Most úgy tűnik, fellélegezhet, a párizsi fellebbviteli bíróság ugyanis szeptember 25-én felfüggesztette az ellene folyó egyik nyomozást Sarkozy fellebbezése miatt. Ügyvédjével azért fellebbezett, mert a nyomozás során lehallgatták a politikus telefonját, és szerintük a bíráknak ezt nem volt joga megtenni. A lehallgatás eredetileg egy másik ügy, a Kadhafitól állítólagosan kapott 50 millió eurós kampánytámogatás tárgyalása miatt volt szükséges, akkor ugyanis folyamatos kapcsolatban álltak az egyik bírával, Gilbert Azibert-tel.

Ebben az ügyben tehát most leállt a nyomozás, de Sarkozy nem csak hogy nem könnyebbülhet meg, de egy újabb korrupciós botrányba keveredett, a lehallgatásokból ugyanis az is kiderült, hogy egy barátjának, Bernard Tapie-nek is túlzó, 400 millió eurós jutalmat ítélt oda. Sarkozy mindezek ellenére kitart álláspontja mellett, és vissza akar térni a politikába. Az új visszaélési ügyek felbukkanása mögött egy bírói összeesküvést vél felfedezni, és meg van arról győződve, hogy tudatosan tönkre akarják tenni.

Jelenleg nyolc korrupciós ügyben folyik eljárás ellene, továbbá egy új eljárással is szembe kell néznie, mivel korábban az UMP fizette be helyette azt az 516 615 eurós büntetést, amit Sarkozy személyesen kapott kampányának túl magas költségei miatt. 

Az UMP elnökválasztásán várhatóan Francois Fillon volt miniszterelnök valamint Alain Juppé volt külügyminiszter lesznek a kihívói. Az Ifop kutatásában 336 UMP szimpatizánst kérdeztek meg, ebből 60 százalék Sarkozyt látná szívesen elnökjelöltként 2017-ben az UMP színeiben. Mögötte Juppe csak 18 százalékot szerzett, összességében azonban mégis népszerűbb Sarkozynél. A CSA által készített szeptember 20-i közvélemény-kutatás ugyanakkor azt mutatta, hogy a megkérdezettek 63 százaléka határozottan ellenzi, hogy Sarkozy újra induljon a választáson.

Jó hír lehet Sarkozynek, hogy az indulók között vannak sorstársai, akik korrupciós botrányaik után is vissza tudtak térni a politikába. Erre példa Alain Juppe, akit 2004-ben másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek és egy évre elvesztette megválaszthatósági jogát.