Venezuela a csőd szélén táncol

Nicolás Maduro elnöksége alatt Venezuela nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is jelentősen meggyengült. Az ország államadóssága megközelíti a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát, egekben az infláció, állandósult számos alapvető termék hiánya. Mindezek ellenére az elnök új politikai programja nem helyez kilátásba rendkívüli gazdasági intézkedéseket.

Az év eleji kormányellenes tüntetések után Maduro elnöknek most gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Hugo Chavez 1999-es hatalomra kerülése óta Venezuela mindig pontosan fizette adósságait, Nicolás Maduro elnöksége alatt azonban ez megváltozott. A Föld legnagyobb kőolajkészleteivel rendelkező, az olajexportoknak köszönhetően évente átlagosan több mint 100 milliárd dollár bevételre szert tevő dél-amerikai ország csődközeli helyzetbe került, az államadósság után fizetendő, jelenleg esedékes adósságszolgálat elérte a hatmilliárd dollárt. Nicolás Maduro ígérte, Venezuela teljesíteni fogja fizetési kötelezettségeit, a gazdasági szakemberek azonban kétlik, hogy az ország képes lenne törleszteni a hatalmasra nőtt adósság aktuális részletét. A kormány úgy orvosolná a kialakult helyzetet, hogy eladná az ország egyik fő tulajdonát, a Citgo elnevezésű állami olajtársaságot.

Az ország az államadósság problémáján kívül elképesztő mértékű inflációval küzd. A Venezuelai Központi Bank által kedden nyilvánosságra hozott, sokak által megkérdőjelezett adatok szerint az infláció augusztusban 63,4 százalékos volt, ezzel Venezuela a világ legnagyobb inflációs rátájával rendelkező állama. A legjobban (99 százalékkal!) az élelmiszerek ára emelkedett, ilyen mértékű növekedést korábban csak az 1994-1996-os pénzügyi válság alatt tapasztalt az ország. Előzetes becslések szerint az infláció év végére akár a 70 százalékot is elérheti. Maduro szerint a problémát az év elején zajló kormányellenes tüntetések okozták, amelyek hatással voltak az ország termelésére, az üzletkötésekre, valamint a boltok nyitva tartására. A gazdasági elemzők szerint azonban a túlzott állami kiadások, az árkontroll és a meghatározott valuta árfolyamok állnak a pénzromlás hátterében. 

Venezuela milliárdokkal tartozik többek között gyógyszeripari cégeknek, autógyártóknak és élelmiszertermelőknek, így az ország hiányt szenved számos alapvető fogyasztási cikkben. A kormány négymilliárd dollárral tartozik különböző nemzetközi légitársaságoknak, amely azt eredményezheti, hogy az ország légi közlekedés nélkül marad, és teljesen elszigetelődik. A 150 millió értékű kifizetetlen számlák miatt Venezuela már nem tud papírt importálni, így például az ország legnagyobb múltra visszatekintő napilapja, az El Impulso jövő héttől ideiglenesen felfüggeszti megjelenését. Az elnököt azzal vádolják, hogy az újságok megjelenésének ellehetetlenítésével a véleménynyilvánítás szabadságát próbálja korlátozni. Az elnök eközben azzal támadja a médiumokat, hogy romba döntik a szocializmus tizenöt évének eredményeit, ezért a hét elején bejelentette két új, kormányt támogató napilap létrehozását. 

A venezuelai elnök szeptember elején hozta nyilvánosságra a „sacudón”, azaz „nagy felrázás” elnevezésű új politikai programját, amely a bolivári forradalom új szakaszának kezdetét jelenti. A tervezetet sok kritika érte, ugyanis a reform megváltoztatja a kormány összetételét, összevon néhány minisztériumot, valamint új alelnököket nevez ki bizonyos tárcák élére, viszont a nélkülözhetetlen gazdasági intézkedésekről nem szól. A sokasodó problémák ellenére Maduro a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt átütő erejű győzelmére számít a 2015 októberében tartandó parlamenti választásokon.