Nyugdíjcsökkentés a kései reformok miatt

A hónapok óta vitatott állami bérek és nyugdíjak csökkentéséről nyilatkozott Saša Đogović, a szerbiai Piackutató Intézet munkatársa, aki úgy véli az eddigi időhúzás és felelőtlen gazdasági politikai döntések okozzák a megvonások szükségességét.

Hónapok óta húzódik az állami szektor reformjainak megkezdése, melynek egyik legsarkalatosabb pontja volt  Lazar Krstić pénzügyminiszter lemondása. Ő akkor azzal indokolta döntését, hogy nem tud közösséget vállalni a kormány reformtörekvésivel, hiszen azok – mint mondta – nem elég gyorsak és nem elég szigorúak. A miniszterelnököt pedig túlzott lágyszívűséggel vádolta.

Az egykori pénzügyminiszter aggályait igazolja most Đogović a Beta hírügynökségnek adott interjújában, aki szerint, ha időben megkezdték volna a szükséges átalakításokat, talán nem lenne most szükség ezekre a megszorító intézkedésekre, vagy csak kisebb mértékben kellene csökkenteni az állami béreket és a nyugdíjakat.

„Szerbia kormányának azonnal meg kell kezdenie a reformfolyamatokat azért, hogy a bérek és nyugdíjak csökkentése ne legyen olyan hiábavaló áldozat, mint amilyen a közbérek szolidáris megadóztatása volt” – nyilatkozta Đogović. 

Milyen változások jöhetnek?

A szerb média három lehetséges forgatókönyvet írt meg a csökkentés módját illetően. Egyes információk szerint a 25 ezer dinár alatti nyugdíjakat nem érintené a csökkentés, emellett Lazar Krstić utóda, Dušan Vujović kijelentette, hogy a béreket és nyugdíjakat legfeljebb 10 százalékkal kívánja csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíjasok többségét nem érintené ez a megszorítás.

Ezzel a véleménnyel markánsan szemben áll a Szerbiai Munkaadók Uniója, akik szerint a közszférában a béreket minimum 25, a nyugdíjakat pedig 20 százalékkal kellene csökkenteni, ahhoz hogy valami eredményt érhessenek el. A Fiskális Tanács kétszázalékos ÁFA-növeléssel oldaná meg a jelenlegi helyzetet, amely számításaik szerint a költségvetés bevételét éves szinten mintegy 400 millióval növelné meg. Szerintük ha az ÁFÁ-t csak egy százalékkal sikerülne megemelni, akkor a bérek és a nyugdíjak esetében elegendő lenne “csak” 12 százalék csökkentéssel kalkulálni.

Kevesebben mennének előrehozott nyugdíjba

Szerbiában a nyugdíjasok száma 1.720.542 főre tehető, ez évente mintegy 513 milliárd dinár költséget jelent az államháztartásnak. A szerbiai nyugdíj-biztosítási alap adatai szerint a szerbiai nyugdíj átlag 34.315 dinár, melyet nagyjából mintegy 600 ezren kapnak készhez, ez a nyugdíjasok kb. kétharmadának felel meg a balkáni országban.

Szerbiában azok, akik 13.288 dinárnak megfelelő nyugdíjat kapnak körülbelül 147.656-an vannak. Mintegy 85 ezer dinárnál magasabb nyugdíjat csupán 1500 polgár kap, 16.121 ezer dinárnál is többhöz pedig 60 szerbiai polgár jut.

Aggasztó a szociális helyzet

A hivatalos adatok szerint Szerbia minden negyedik polgára, azaz 1,8 millió ember a szegénység határán él, a kormány illetékesei ugyanakkor jelezték, hogy már készül a szegénység elleni küzdelem új stratégiája. Žarko Šunderić – aki a szerb kormány szociális inklúzióval és a szegénység csökkentésével foglalkozó munkacsoportjának vezetője – korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy az előző kormányoknak is volt a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiája, de az csak a 2003 és 2009 közötti időszakra vonatkozott.A dokumentum célkitűzése az volt, hogy 2008-ig felére csökkenjen a szegények száma, s ez akkor sikeresnek is volt mondható. Ám a 2008-ban végigsöprő gazdasági világválság újabb csapást mért a társadalomra és újabb csoportokat sodort a szegénységi küszöbre. A kormány  új stratégiájának címe, „A foglalkoztatás és a szociálpolitika területét érintő reformok programja”, azonban ez a tervezet még készülőben van – adta hírül a Tanjung.

„Az év végéig átadjuk ezt a dokumentumot Brüsszelnek, s a jövő évben már várható lesz a program végrehajtása is. Ez egy sokkal hatékonyabb stratégia, mert az alkalmazását az Európai Bizottság is ellenőrzi majd” – nyilatkozta Šunderić.