A tűzszünet miatt halasztják a szankciókat

Hétfőn este hivatalosan is elfogadta az Európai Unió az Oroszország elleni legújabb szankciókat, amelyek egyelőre a kelet-ukrajnai tűzszünetre való tekintettel mégsem lépnek hatályba. Az EU két tucat személyt helyezne feketelistára és olaj- és hadiipari cégekre is kiterjeszti a tőkepiaci korlátozásokat. A paksi beruházást sem közvetlenül, sem közvetve nem érintik az új intézkedések.

A tagállamok brüsszeli állandó képviselői hétfő este újabb többórás vita után elfogadták az Oroszországot sújtó újabb uniós szankciókat. Az intézkedéseket azonban egyelőre nem teszik közzé a Hivatalos Közlönyben és nem is hajtják végre, mert a tagországok meggyőzték magukat arról, hogy a pénteken aláírt kelet-ukrajnai fegyverszünet érdekei ezt kívánják.

Az újabb szankciók a tervek szerint kedden léptek volna életbe, miután a kormányok az írásos eljárás végén elfogadták volna azokat. Egyes tagállamok, így Ciprus és Finnország azonban a délután 3 órás határidő lejárta előtt problémát jeleztek a szöveggel kapcsolatban, ami miatt újra össze kellett hívni a nagyköveteket.

Estére végül az a döntés született, hogy a tűzszünetre való tekintettel a korlátozó intézkedések bevezetését egyelőre elhalasztják és kivárnak.

A most elfogadott szankciók egyes hírek szerint 24 személy ellen irányulnak, és a gazdasági szankciók első köre által is érintett négy területet veszik célba, ha egyszer hatályba is lépnek

A Bizottság által javasolt szankciók ugyanazt a négy területet érintik, amit a gazdasági büntetőintézkedések július végén elfogadott első hulláma. Ezek: a tőkepiac, a hadiipar, az úgynevezett kettős – egyszerre polgári és védelmi – felhasználású termékek, és az érzékeny olajipari technológiák.

Az EU párhuzamosan feketelistára tesz majd 24 olyan magánszemélyt, akik kapcsolatban állnak a Kelet-Ukrajnát megszállás alatt tartó oroszbarát szakadárokkal. Úgy tudni, hogy a válság óta először orosz kormánytagok listázása is szóba került, ám ettől végül egyelőre eltekintettek.

Az eddigiekhez képest a legfigyelemreméltóbb változás, hogy az orosz állam többségi tulajdonában lévő öt bankot sújtó tőkekorlátozásokat ezúttal első ízben egyes olaj- és hadiipari cégekre is kiterjesztik. Az olajkereskedelemben és szállításban érdekelt vállalatokról van szó. Az orosz gázszektor ugyanakkor továbbra sem esik majd büntetőintézkedések alá.

További újdonság, hogy bővül a szankciók alá eső pénzügyi műveletek köre, ami mostantól például kiterjed majd a szóban forgó cégek által felvehető konzorciális hitelekre is. Ismeretes, hogy első körben az orosz állam többségi tulajdonában lévő, oroszországi székhelyű bankok esetében tiltották be, hogy uniós magán- és jogi személyek az ezen pénzintézetek által kibocsátott kötvényeket, részvényeket vagy más értékpapírokat vásároljanak.

Az említett bankok júliustól legfeljebb 90 nap futamidőre vehettek fel hiteleket, mostantól ez a határidő 30 nap alá csökken. A tőkeműveleteket érintő uniós szankciók elsősorban az orosz gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját célozzák.

A hadiipari export és import terén nem lesznek érdemi új szankciók, a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek többszázas listáját ugyanakkor bővítik, és a korlátozás alá kerülő vegyes végfelhasználókat is nevesítik. A lista atomreaktorok exportjától kezdve mobiltelefonokig és szűrőprogramokig termékek széles skáláját tartalmazza, amelyek kivitelét engedélyezési eljáráshoz kötik.

Az úgynevezett érzékeny technológiák korlátozások alá tartozó körét ezúttal az olajfinomításnál használatos technológiákkal és szolgáltatásokkal bővítik. Ide tartozik például az Euró 4 sztenderd üzemanyag finomításához szükséges technológia is.

Magyarországot az új szankciók közvetlenül nem érintik majd. A tőkeműveleti korlátozások eleve az oroszországi székhelyű bankokra, és nem azoknak az európai leányaikra vonatkoznak. A Szberbank magyarországi leánybankját például nem érintik a szankciók.

Nevük elhallgatását kérő források szerint a paksi beruházásra sincsenek sem közvetett, sem közvetlen hatással az új szankciók, és az az információ sem helytálló, hogy az új uniós intézkedések ellehetetlenítenék az alapkonstrukciót. Először is a nukleáris projekteket nem vette célba eddig az EU, az energiaszektoron belül kizárólag a nem tradicionális olajkitermelést és most a tőkeforrásokhoz való hozzáférést. Másodszor a paksi erőműblokkok finanszírozására hivatott hitelkonstrukciót kivitelező Vnyesekonombank közvetítőként két állam közti hitelszerződést bonyolítana le, ami nem a szóban forgó bank hitelforráshoz való hozzáférését célozza.