Szerbia kötéltánca a Déli Áramlat kapcsán

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta Szerbiának, hogy halassza el a Déli Áramlat gázvezeték építésének munkálatait. Ezt azzal indokolta, hogy ezt a projektet is össze kell hangolni az uniós szabályozással.

A Politika című szerb lap információi szerint az EB úgy értékeli, hogy a Déli Áramlat terve sérti az uniós szabályokat. Ugyanis ezek a szabályok megtiltják, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek.

A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy az EU illetékesei nem ellenzik a gázvezeték kiépítését, hiszen azt senki sem vitatja, hogy a  gázellátás forrásait szükséges tovább bővíteni a Nyugat-Balkánon. Az EB-nek tehát nem magával a projekttel, hanem annak megvalósítási módjával kapcsolatban vannak súlyos aggályai. Az Európai Unió energiabiztonságának növelése érdekében minden beruházásnak, tehát a Déli Áramlat projektjének is összhangban kell lennie az energiáról, a versenyképességről és a közbeszerzésekről szóló uniós jogszabályokkal. Mivel az Európai Bizottság szerint a gázvezeték terve sérti az uniós szabályokat, felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását, és kérte Szerbiát halassza el a vezetékkel kapcsolatos munkálatokat.

Nem egyedi eset

Az EB szerint az Oroszország és az érintett államok közötti erről szóló szerződések egyike sem felel meg az európai szabályoknak, tehát Szerbián kívül Bulgária, Magyarország, Szlovénia és Ausztria, Olaszország is érintett a kérdésben. Az EB már június elején felszólította Bulgáriát is, hogy halassza el a tervek megvalósítását, így ott fel is függesztették a gázvezetékkel kapcsolatos feladatok elvégzését.

Előzmények

A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, a mintegy  évi 63 milliárd köbmétert. Szerbiában hivatalosan tavaly novemberben kezdődött el a kivitelezés, amelyet a közelgő tél és a rossz időjárási viszonyok miatt azonnal fel is függesztettek, és azóta sem folytattak. Július elején írta alá a South Stream Serbia (Déli Áramlat Szerbia) és az orosz Centrgaz  azt a mintegy 2,1 milliárd euró értékű beruházásról szóló szerződést, mely szerint a 421 kilométeres szerbiai szakaszt várhatóan az év végéig el kell kezdeni kiépíteni.

Kötéltánc Európa és Oroszország között

Szerbia igyekszik elmélyíteni kapcsolatait Oroszországgal, miközben uniós ambíciói vannak. Ez viszont jelen helyzetben, Eduard Kukan, az Európai Parlament szerbiai kapcsolatokért felelős delegációjának szlovák vezetője szerint nagyon veszélyes „mutatvány”.

„Szerbia olyan helyzetben van, mintha védőháló nélkül sétálna végig egy kötélen” – mondta Kukan.

„De ez nem egy szükségszerű helyzet. Az Oroszországgal ápolt jó viszony nem feltétlenül kellene, hogy problémát jelentsen számára, hiszen az EU számos tagországa hasonlóan jó viszonyt tart fent vele. Azonban fontos kijelenteni, hogy az Oroszországgal ápolt jó viszony semmi esetben sem állhat ellentétben az EU-ban érvényes jogszabályokkal”

„Még  a választások előtt tárgyaltunk Aleksandar Vučić miniszterelnökkel arról, hogy nyugtalanságra ad okot az EU számára Szerbia Oroszországgal való együttműködésének mértéke. Ő akkor biztosított minket arról, arra fog törekedni, hogy ez az együttműködés ne lépje túl azt a szintet, ami árthat Szerbia EU-tagságának elérésében” – mondta a delegációvezető.

Brüsszel és Oroszország

Dominique Ristori az Európai Bizottság energiapolitikai főigazgatóságának vezetője az Európai Politikai Központ (EPC) nemrégiben megtartott rendezvényén úgy nyilatkozott, hogy véleményük szerint ebben a feszült időszakban – ami jellemzi most az oroszokkal való kapcsolatot – „nincs helye” a tárgyalások folytatásának a tervezett gázvezetékről. Ristori azt azonban hozzátette, Brüsszel kész újra tárgyalóasztalhoz ülni az orosz féllel, amennyiben az változtat az Európai Unió energiapiaci szabályaihoz való hozzáállásán. „A jogszabályaink betartásához ragaszkodunk” – jelentette ki az EB képviselője.

Oroszország illetve a gázvezetéket építő Gazprom azonban vitatja a harmadik energiacsomag joghatóságát, mivel szerintük a gázvezeték tenger alatti része nem érint  uniós területet, így az nem uniós, hanem a nemzetközi szerződések hatálya alá esik. A Déli Áramlaton keresztül az orosz Gazprom előzetes tervei szerint 2015-től indulna el a földgázszállítás két fő irányba: Közép-Európába, és Dél-Európába.