_

Oroszország és az EU között lavírozik Szerbia?

Miután Szerbia csatlakozása az EU-hoz belátható közelségen belül van, ismét felmerültek bizonyos kérdések azzal kapcsolatban, hogy az oroszok szláv testvérükkel milyen viszony tudnak fenntartani. Mi lesz a jövője a Déli Áramlatnak, és mit szól Oroszország Brüsszel befolyásához?

A múlt héten Tomislav Nikolić szerb államfőa Szerb Zászlórend Első Fokozatának elismerésével tüntette ki Szergej Sojgut orosz védelmi minisztert a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése terén, valamint az orosz és a szerb nép közötti barátság megerősítésére tett lépéseiért. Ezt követően együttműködési megállapodást is kötöttek a felek, de még három további szerződés aláírását tervezik, melyek közül a legfontosabb a katonai-műszaki kooperációról szóló egyezmény. A két fél beszélt a szerb tisztek oroszországi kiképzésének lehetőségeiről, a légelhárítás és légtérmegfigyelés tervbe vett közös gyakorlatairól, és a vezérkarok közötti kommunikáció javításáról is.

Az esemény kapcsán a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy Szerbia és Oroszország mindig ugyanazon az oldalon álltak a történelem során, és ez így lesz a jövőben is. Habár az elmúlt időszak szerb kül-és gazdaságpolitikai irányvonalában egyszerre van jelen a keleti és a nyugati kapcsolatok fontossága. Noha Szerbiának Oroszország fontos kereskedelmi partnere, korántsem rendelkezik olyan komoly részesedéssel, mint ahogyan azt általában feltételezik.

Szerbia útja az EU-ba a feszültség kiéleződése

Annak ellenére, hogy Tomislav Nikolić 2007-ben még úgy nyilatkozott, hogy országának az Oroszország és Fehéroroszország alkotta államszövetséghez kellene csatlakoznia az Európai Unió helyett, most éppen az ő államelnöksége alatt küzdenek az uniós csatlakozás feltételeinek eléréséért. Vlagyimir Putyin 2012 szeptemberében burkoltan kritizálta Belgrádot, amikor kijelentette azt, hogy a Moldova és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom összértéke nagyjából 2 milliárd dollár, éppen annyi, mint a Szerbia és Oroszország közötti, pedig Szerbia nagyobb ország. Az orosz elnök arra utalt, hogy a moldovai– orosz gazdasági kapcsolatok „komolyabbak és intenzívebbek” a szerbnél. Az eset után a Putyin–Nikolić találkozókon a szerb elnök igyekezett az oroszok iránti barátságát hangsúlyozni.

Nem szabadna azt feltételezni, hogy az EU és Oroszország egymást kizáró orientációs alternatívák Szerbia számára. A külkereskedelmi kapcsolatok döntő többsége az EU-hoz fűzi Szerbiát. Nem mellékes szempont az sem, hogy három szomszédja Magyarország, Románia és Bulgária már EU-tag, Horvátország már csatlakozott. Ezzel szemben Oroszország viszont stratégiailag már túl messze van hozzá. A szerb közéletben manapság elhalóban vannak azok a vélekedések, amelyek az EU-t ellenségként állítják be, illetve egyre kevesebben hiszik azt, hogy Oroszország és az EU között választani kellene. Főleg azóta, hogy a szerbek körében igencsak népszerű Putyin márciusi belgrádi látogatásán lényegében “engedélyt adott” a csatlakozásra.

Szerbia hivatalosan 2012. szeptember 15-én kért 30 millió dollárnyi hitelt még a 2012-es, valamint további 700 millió dollárt a 2013-as évre Putyinéktól. Dmitrij Rogozin 2012. november 28-án, jelentette be, hogy az orosz állam jóváhagyta a hitelkeret folyósítását. Az orosz hitelnek megvoltak a sajátos feltételei, éppen úgy, mint egy IMF-csomagnak. Azonban a belgrádi vezetők nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy szó sincs az IMF-hitel kiváltásáról, az orosz forrásokkal, inkább kiegészíteni igyekeznek azt.

Az energiafüggőség és a történelmi-kulturális múlt miatt a szláv testvéri együttműködést Brüsszelben is megértik, azonban a szerb vezetésnek vigyáznia kell a túlzott „orosz befolyással”,hiszen a stratégiailag fontos ágazatokban a moszkvai befolyás lassíthatja az ország EU-integrációját. Oroszországnak egyébként érdeke lehet a szerb EU-csatlakozás, mivel így eggyel több „baráti országra” számíthat az Európai Unióban, illetve a szerbeken keresztül részesülhet az európai közös piac nyújtotta előnyökből, és nem utolsó sorban a Déli Áramlat kapcsán is fontos számára az EU.

Orosz nyomásgyakorlás a Déli Áramlat kapcsán

A 90-es évek eleje óta 60 együttműködési megállapodás született a két ország között. A májusban, Szocsiban aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozat értelmében a két ország szabadkereskedelmi kapcsolatra is lépett egymással. E kapcsolatban kiemelt jelentősége van a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének, amelynek keretében a szerbiai szakasz kivitelezését már az év végén megkezdik, előreláthatólag 2013. november 24. és december 20. között.

Szerb oldalról állami kezességvállalással, évi 4,25 százalékos kamat ellenében 75 millió eurót sikerült szavatolni a munkálatok elkezdéséhez, orosz oldalról ugyanennyit fog befektetni a Gazpromnyeft is. Ezt követően az orosz nagyvállalat hitelt ad az építkezéshez, amit az elkészült gázvezeték bevételeiből kell majd visszafizetni. Így további 175 millió euróhoz jutottak hozzá, és ez lesz a Srbijagas hozzájárulása a Déli Áramlat megépítéséhez, a Gazpromnyeft pedig további 175 millió eurót ruház be a szerbiai szakasz építésébe. Az orosz féllel három szerződést írtak alá, ennek értelmében a Gazprom Export  25 évre érvényes bérleti jogot nyer a Déli Áramlat szerbiai szakaszának teljes gázszállítói kapacitására. Ebben a közös vállalatban a Srbijagas 49, a Gazprom pedig 51  százalékos tulajdonjoggal rendelkezik. A gázvezeték Szerbián át 421 kilométer hosszan vezet majd, a boszniai Szerb Köztársaságba vezető mellékág hossza 105 kilométer, a Horvátországba vezetőé pedig 52 kilométer.

Szerbia egyetlen olajvállalatáról a médiában nagyon bizakodóan írnak. A legutóbbi híradások szerint az orosz Gazprom Neft többségi tulajdonában lévő NIS háromszorosára növeli olajtermelését és megduplázza olajeladásait 2020-ra. A NIS hosszú távú stratégiai terv értelmében a cég 306 százalékkal, 3,7 millió tonnára növeli olajtermelését, olajeladásai pedig 91 százalékkal, 5 millió tonnára emelkednek 2020-ra. A NIS tervei között szerepel az is, hogy 75 százalékkal  növelni a feldolgozott kőolaj mennyiségét. A Gazprom Neft 2009-ben 400 millió eurót fizetett a NIS 51 százalékáért. Az orosz cég idén márciusban további 40,3 millió euróért 56,15 százalékra emelte tulajdoni hányadát a vállalatban.Oroszország és Szerbia Koszovóba szándékozik külön ágat kiépíteni a Déli Áramlat fővezetéktől.

Egyetértés Koszovót illetően

Ivica Dačić szerb miniszterelnök áprilisban a következőképpen nyilatkozott: „Oroszország nagyon dühös, noha ennek nyilvánosan nem adott hangot, hogy egyes szerb külpolitikai lépésekről csak utólag értesült, mint például arról, hogy a koszovói kérdés rendezését áthelyezték az Európai Unióhoz”. Ennek az lehet az oka, hogy Oroszország kezdettől fogva támogatta Szerbia álláspontját Koszovó kérdésében, illetve az is megfigyelhető, hogy a szerbek innentől kezdve már nem csupán a szláv testvér véleményét kísérik figyelemmel, hanem valamelyest a saját útjukat is igyekeznek járni.

Túlzott orosz függőség?

A szerb politikusok között az orosz kapcsolat állandó vitákra ad okot. A múlt héten a szerb Képviselőházban tette fel Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt tagja azt a kérdést, hogy Szerbia orosz gyarmat lett-e? A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a szerb kormány miről tárgyalt Alekszej Millerrel, a Gazprom képviseletében, illetve miért kell módosítani az orosz–szerb energiaügyi megegyezést. A híradások szerint a szerb államfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti lezajlott legutóbbi tárgyalás feszült hangulatban telt el. Nikolić ígéretet tett, hogy Szerbia maradéktalanul teljesíti a megegyezésben vállalt kötelezettségeket, amelyről többet szeretnének tudni a képviselők.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás