Visztulagate: merénylet a lengyel kormány ellen

Súlyos belpolitikai botrány ver mind nagyobb hullámokat Lengyelországban, miután egy közéleti hetilap néhány napja megkezdte vezető politikusok illegálisan lehallgatott beszélgetéseinek nyilvánosságra hozatalát. A lengyel sajtóban „Visztulagate” néven emlegetett affér miatt már a 2015 őszén esedékes parlamenti választások előre hozatalának lehetősége is komolyan szóba került.

„Merénylet az állam ellen” – így minősítette címlapján a Wprost hírmagazin a kínos közéleti botrányt. Donald Tusk miniszterelnök első állásfoglalásában hasonló véleményének adott hangot: „Ez az első kísérlet 1989 óta, hogy illegális módszerekkel megbuktassák a kormányt.” 

A Wprost hétfőn 12 oldalon keresztül ismertette a 2013 júliusában és 2014 februárjában egy népszerű varsói vendéglátóhelyen lehallgatott beszélgetéseket. Marek Belka, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, volt miniszterelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter vaskos trágárságokkal tarkított beszélgetése során a jegybank elnöke hajlandónak mutatkozott pénzkibocsátásra a költségvetési hiány enyhítése érdekében, amiért cserébe az akkoriban a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Jacek Rostowski leváltását követelte. Ez négy hónappal később meg is történt.

Belka a jegybanktörvény módosítását is javasolta, amely szerint a jegybank elnöke nem a pénzügyminiszternek, hanem közvetlenül a miniszterelnöknek tartozna felelősséggel. Ráadásul a lengyel kormány éppen keddi ülésén foglalkozott a jegybanktörvény módosításának javaslatával, bár Tusk azt állította, hogy ennek alapelveit még az inkriminált beszélgetés előtt lefektették.

A másik beszélgetésen az azóta leváltott Slawomir Nowak közlekedési miniszter Andrzej Parafinowicznál, az állami pénzügyi felügyeletért felelős pénzügyminiszter-helyettesnél a felesége elleni adóvizsgálat beszüntetését szerette volna elérni.

Tusk hétfői sajtóértekezletén azt mondta, hogy a belügyminiszter nem az ő megbízásából beszélt a jegybankelnökkel, bár utólag tájékoztatta őt a beszélgetés tartalmáról.

Mindez súlyos kérdéseket vet fel a kormányfő felelősségével, a jegybankelnök függetlenségével és az állambiztonsággal kapcsolatban is, minthogy a belbiztonsági szolgálat (ABW) képtelen volt elejét venni a lehallgatásoknak, szerdán pedig nevetségessé tette magát, amikor sikertelenül próbálta lefoglalni a Wprost főszerkesztőjének laptopját az azon található hangfelvételekkel.

Ráadásul ezzel az akcióval maga ellen haragította a médiát: több tucat jobb- és baloldali újságíró csütörtökön nyilatkozatban állt ki a Wprost mellett, és elítélte a hatóságokat, amiért „1989 óta először használták fel nyíltan a titkosszolgálatot a média ellen”.

A jobboldali ellenzék a botrány kipattanása után azonnal követelte a belügyminiszter, az egész kormány és a jegybankelnök lemondását. Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki erő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke levélben szólította fel Bronislaw Komorowski államfőt, hogy „teljesítse kötelességét, és követelje a kormány lemondását”. Kaczynski lépése érthető, hiszen friss közvélemény-kutatások szerint a PiS támogatottsága a botrány nyomán 32 százalékra nőtt, míg a kormánypárté, a Polgári Platformé (PO) 25 százalékra csökkent.

Belka elnézést kért ugyan az általa használt kifejezések miatt, de leszögezte: nem áll szándékában lemondani. A miniszterelnök kiállt a támadások célkeresztjébe került belügyminiszter mellett, és világossá tette, hogy maga sem szándékozik lemondani. Mindamellett csütörtökön úgy nyilatkozott, előfordulhat, hogy „az egyetlen megoldás az előre hozott választás lesz, ha a bizalmi válság túlságosan mélynek bizonyul”.

Leszek Balcerowicz volt pénzügyminiszter, Belka elődje a jegybankelnöki tisztségben szintén lemondásra szólította fel utódát, és bírálta a belügyminisztert is, amiért ragaszkodik bársonyszékéhez. A belügyminiszter időközben úgy nyilatkozott, hogy „nem lát politikai jövőt maga előtt”, de távozása előtt szeretne hozzájárulni a botrány körülményeinek felderítéséhez.

Hírek szerint a Wprost birtokában további hangfelvételek vannak, mások között Tusk helyettese, Elzbieta Bienkowska infrastrukturális és fejlesztési miniszter, illetve Pawel Gras volt kormányszóvivő, a PO főtitkára részvételével. És bár Tusk felszólította a hetilapot az összes felvett magánbeszélgetés nyilvánosságra hozatalára, „mert különben a kormány zsarolható marad”, a miniszterelnök szorult helyzetben találhatja magát, ha legszorosabb bizalmasairól is kompromittáló információk kerülnek nyilvánosságra.