Gasparovic soha nem szerette a magyarokat

Amilyen a főnök, olyanok a beosztottak – mondhatnánk Dárius Rusnáknak „a magyar irritál” kijelentéssel indított támadása után. A vasárnap hivatalától búcsúzó Ivan Gašparovič nem ápolt jó kapcsolatot a kisebbségekkel, különösen nem a magyarokkal.

Ehhez egyrészt hozzájárult, hogy mindig azon pártok és koalíciók érdekeit képviselte, amelyek magyarellenes politikát folytattak, másrészt Gašparovičtól sosem állt távol a zsigeri, plebejus szlovák nacionalizmus. Nem csak a hagyományos szlovák kisebbségi kliséket ismételgette („a magyaroknak átlag feletti jogaik vannak Szlovákiában”), volt úgy, hogy kijelentéseivel komolyabb vihart kavart. Ilyen volt egy évekkel ezelőtti, már államfőként tett megállapítása, miszerint Szlovákiában valójában csak 250–300 ezer magyar él, ugyanis a magukat magyarnak vallók fele roma. De számtalanszor nyilatkozott arról is, hogy a magyarok nem elég lojálisak az államhoz, illetve, hogy a magyar pártok és politikusok – beleértve a magyarországiakat is – okozzák a szlovák–magyar kapcsolatokban a feszültséget. Házelnökként, majd államfőként is kézjegyével szentesítette – és ha kellett, védte is – az összes magyarellenes törvényt. Az általunk megkérdezett hazai magyar politikusok sem tudnak jót mondani róla. „Amikor magyar vidékre ment, megpróbálta eljátszani, hogy a magyarok barátja, de nem volt az. Mindig ott tett be nekünk, ahol csak lehetett” – mondta Bárdos Gyula, aki az MKP frakcióvezetőjeként a parlamenti elnök, majd az államfő Gašparovičcsal volt kapcsolatban. Szerinte mindenben Mečiartól függött, később pedig Ficótól, ezen nem tudott és nem is kívánt változtatni. „Kétszínűség, semmittevés, alibizmus, képmutatás” – ezekkel a szavakkal jellemezte a távozó elnököt Bárdos. Bugár Béla szerint, aki képviselőként, valamint koalíciós és ellenzéki pártelnökként állt kapcsolatban az államfővel, ki lehetett érezni, hogy Gašparovič nem kedveli a magyarokat. „Minimális jóakarat sem volt benne. 2010-ben, amikor megegyeztünk, hogy újraalakul a környezetvédelmi minisztérium, amelyet a Híd kap meg, kértük, hogy ne akadályozza feleslegesen a folyamatot. Miatta késett az egész két–három hónapot” – mondta Bugár. A Híd elnöke szerint Gašparovič nem volt őszinte. „Alakoskodott” – tette hozzá. Bárdos egy apró pozitívumot tudott említeni vele kapcsolatban az elmúlt húsz évből. „Házelnökként igyekezett viszonylag korrekt lenni, ez volt az egyedüli időszak, amikor emberi hangot ütött meg” – emlékezett vissza a volt frakcióvezető, hozzátéve: a mečiari időszakban kevéssel is ki lehetett tűnni a HZDS-es gépezetből. „Csak a hangnem volt más, elintézni semmit sem lehetett nála” – tette hozzá Bárdos. Bugár egy „pozitívumot” említett: azt, hogy 2009 óta nem szólalt fel a parlamentben, így a képviselőknek nem kellett végighallgatniuk az államfő „értékelését”.

Kitekintő / Új Szó

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »