Olaszország újratervezi az energiahatékonysági stratégiáját

Az uniós energiapolitika célkitűzéseivel összhangban Olaszországban rendelettervezetet fogadtak el, amelynek célja az energiahatékonyság és az energiafogyasztással kapcsolatos tudatosság növelése. Az ambiciózus tervek azonban kemény kritikákat kaptak a nemzetközi színtéren.

Az energiafogyasztás 2020-ig 20 százalékkal történő csökkenését célul kitűző uniós direktívák megvalósítása érdekében rendelettervezetet fogadtak el, amely az olasz szabályok értelmében június elején lesz végleges, addig még számtalan egyeztetés várható ezzel kapcsolatban. A jogszabály előírja ezzel összhangban az energiahatékonyság növelését a közigazgatásban, a vállalatoknál és a családoknál. A nemzeti energiastratégia is rögzíti már a 20 százalékos célt, amelynek elérése érdekében több területen is új rendelkezések lépnek életbe. A közszervek tulajdonában álló ingatlanokat például évente át kell majd vizsgálni energiahatékonyság szempontjából, és szükség esetén megfelelő átalakításokat kell végezni. A nagyvállalatoknak és a nagy energiafogyasztással működő vállalatoknak pedig energiahatékonyságra irányuló értékelést kell végeztetniük. Ezenkívül nemzeti energiahatékonysági alap jön létre, amely támogatásokat folyósít a közszervek tulajdonában álló ingatlanok és lakóházak megfelelő átalakítására, valamint az ipar és egyéb szolgáltatások energiafogyasztásának csökkentésére.

A gazdasági fejlődésért felelős miniszter, Federica Guidi a rendelettervezettel kapcsolatban elmondta: „az energia zászlaja alatt működő hatékonyabb gazdaság lesz a kulcsa a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének az innovatív technológiai megoldások elterjedésének köszönhetően. A kormány 800 millió eurót szán 2014 és 2020 között az energiahatékonyság növelésére. Ezenkívül olyan kezdeményezéseket is tervezünk, amelyek célja a családok energiafogyasztásának tudatosabbá tétele.”

Nem hízelgőek a nemzetközi értékelések

A Coalition for Energy Savings nevű, az európai energiapolitikával foglalkozó szervezet 124 országot vizsgált meg abból a szempontból, hogy képesek-e a lakosságukat ellátni energiával biztos, egyúttal fenntartható módon. Az erről készült jelentésben Olaszország ezirányú terveit úgy értékelték, hogy „gazdagnak és részletesnek tűnik, de lényegében szegényes és inkoherens”. A szervezet szerint rugalmas intézkedéseket kell tartalmaznia az energiapolitikai terveknek, vagyis háromévente az aktuális eredmények alapján felül kell vizsgálni a tervezett intézkedéseket. Az európai szervezet szigorú volt más országokkal szemben is, ugyanis egyedül Dánia, Írország és Horvátország energiapolitikai terveit értékelte megfelelőnek, és többek között még az energiahatékonyságáról és környezettudatosságáról híres Németország sem ment át a vizsgán.

A szervezet jelentése kritizálta például, hogy az olasz rendelettervezet nem bocsátkozik részletekbe a megújuló hőenergiák használatával kapcsolatban. Arra ugyanis nem tér ki a jogszabály, hogy pontosan milyen kötelezettségek vonatkoznak ezekre az energiaforrásokra, pedig a jelentés szerint ez megfelelő alkalom lett volna a részletes szabályok lefektetésére.

Egy másik nemzetközi értékelés szerint szintén van még mit bepótolniuk az olaszoknak. Az Accenture és a Gazdasági Világfórum által kidolgozott mérőszám alapján, amely a feldolgozott energia minőségére fókuszál, Olaszország az EU sereghajtói között a 49. helyen áll. A mérőszám a gazdasági növekedést, a környezeti fenntarthatóságot és a biztonságot veszi számításba. Az egész világot górcső alá vevő jelentés szerint az első helyen Norvégia áll, őt követi Új-Zéland és Franciaország. A listát vezető 10 ország által felhasznált energia 40 százaléka alacsony szénkibocsátású energiaforrásokból származik, szemben a globális 28 százalékos átlaggal.

Olaszországban megvan tehát az akarat az energiafelhasználás optimálisabbá és fenntarthatóbbá tételére. Azt azonban 2020-ban lehet majd látni, hogy a most kialakított és várhatóan júniusban véglegessé váló terveket mennyire sikerül megvalósítani és ezáltal mennyire tud Olaszország globális és európai összehasonlításban feljebb kerülni a nemzetközi ranglétrán.