Véget érhet a makrélaháború

Izland csökkentette a saját maga által megállapított makréla-kvótáját. Az EU üdvözölte a döntést. Ez lehet a halászati viták vége?

Az észak-atlanti szigetország bejelentette, hogy 147 ezer tonnában határozta meg a 2014-es évre jutó makréla-kvótáját. A mennyiség 12 százaléka a teljes északi-tengeri lehalászható mennyiségnek, ami önmérsékletet mutat, hiszen az eddigi években 16-17 százalék volt a részesedése. Izland így 10 ezer tonnával kevesebb makrélát halászhat, mint a Feröer-szigetek. A kvóta összhangban van a többi részes állam által meghatározott mennyiségekkel.

Izland nem vett azonban részt a londoni tárgyalásokon, amely az Európai Unió, Norvégia és a Feröer-szigetek között zajlott, és ahol a teljes halászandó mennyiséget 1,2 millió tonnában szabták meg. A márciusi tárgyalásokon öt évre határozták meg a makréla-kvótákat, valamint nyilatkozatot fogadtak el a fenntarthatóságról, és a további tárgyalásokról. A korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodni az államoknak, miután tavaly ősszel az EU kereskedelmi szankciókkal sújtotta a Feröer-szigeteket és Izlandot, amiért előbbi a Világkereskedelmi Szervezethez fordult.

Az Európai Unió üdvözölte az izlandi döntést: Maria Damaki biztos szóvivője közölte, hogy azt pozitív lépésnek tartják. „Az EU a kezdetektől kifejezte, hogy az ajtó nyitva áll Izland előtt, hogy csatlakozzon a megállapodáshoz. Nagyon közel lehetünk ahhoz, hogy elérjünk egy megállapodást, amely mind a négy parti állam, az Európai Unió, a Feröer-szigetek, Izland és Norvégia számára is megfelel. Sürgetjük tehát Izlandot, hogy mihamarabb csatlakozzon a másik három félhez a tárgyalóasztalnál, hogy kidolgozhassuk a négy fél egyetértésével a makrélákról szóló megállapodást.” A márciusi, kvótákról szóló egyezmény lehetővé teszi Izland számára, hogy becsatlakozzon a tárgyalásokba. Izland halászati- és mezőgazdasági minisztere Sigurdur Ingi Johannsson szerint folytatni kell a közös munkát, elsősorban azért, hogy biztosítsák a makrélaállomány hosszú távú fennmaradását: „Izland, mint mindig, kész részt venni olyan tárgyalásokon, melyek tudományos bizonyítékokon alapulnak” – mondta a miniszter.

A most megállapított 12 százalékos kvóta gesztusként is értelmezhető, hiszen Izland és az Unió korántsem felhőtlen kapcsolata március elején mélypontra jutott, amikor a szigetország visszavonta tagsági kérelmét.