Bekebelezték a Krím-félszigetet

Az EU és Egyesült Államok vízumkorlátozással és számos orosz hivatalnok vagyonának befagyasztásával szankcionált, de szükség esetén további intézkedések megtételét is kilátásba helyezte. Eközben azonban Putyin sem ült tétlenül.

Nincs enyhülés a krími ukrán-orosz konfliktus vonatkozásában. Sőt, a vasárnapi referendum eredménye elsöprő – 96 százalékos – szavazati aránnyal (a részvételi arány 83 százalékos volt) az Ukrajnától való elszakadás, és Oroszországhoz való csatlakozás felé mutatott. Az Unió és az Egyesült Államok illegálisnak tartják a referendumot, amely álláspontjuk szerint sérti az ukrán alkotmányt és orosz katonai nyomás hatására született. A referendum eredményeként Putyin a Krím-félszigetet szuverén független államnak ismerte el. A krími parlament hétfőn kérvényezte a „független krími állam” Oroszországi Föderációba történő felvételét. Felvetődik a kérdés, hogy ki lesz a következő? Kelet- és Dél-Ukrajna, ahol jelentős az orosz ajkú lakosság aránya? Mi lesz Ukrajna területi integritásával az egyre inkább destabilizálódni látszó helyzetben? Valóban van reális esélye további katonai beavatkozásnak, mint ahogy attól a V4-ek, Bulgária és Románia is tartanak? Lehet-e cél az orosz határok Dnyeszteren túli kiterjesztése és egy folyosó kiépítése a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság irányába, vagy Putyinnak csak a Krím kell?

Hétfőn az Unió vagyonbefagyasztást és vízumkorlátozást rendelt el 21, az ukrán területi integritást megsértő személlyel szemben. Az intézkedésre az EU szankciórendszerének második lépcsőjeként került sor. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter elmondta, hogy a lista nyolc, csak Moszkva által elismert krími tisztségviselőt, tíz orosz politikust, továbbá három katonai vezetőt – köztük az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokát, Alexander Viktót – is magában foglalja. A vagyonbefagyasztás mellett ezen személyek nem léphetnek az Európai Unió tagállamainak területére. A lista egyelőre nem tartalmaz egyetlen személyt sem Vlagyimir Putyin orosz elnök és legközelebbi munkatársai, illetve a kormány tagjai közül. További nevek is vannak még a tarsolyban, de az EU egyelőre nem játssza ki ezen kártyákat.

Az uniós tagállamoknak nem volt egységes az álláspontja a lista tartalmára vonatkozóan. Krisztian Vigenin bolgár külügyminiszter azzal a mandátummal érkezett Brüsszelbe, hogy ne siesse el a kemény megoldásokra történő voksolást. Amellett, hogy Bulgária közel esik Oroszországhoz és energiaellátása is nagymértékben függ az oroszoktól, óvatos intézkedések mellett szól az az érv is, hogy Ukrajnában mintegy 250-300 ezer fős bolgár kisebbség él. Ciprus, Görögország és Spanyolország sem akarja elsietni a válaszlépéseket, amit Franciaország és Németország is hallgatólagosan helyénvalónak tart, míg Nagy-Britannia a keményebb fellépés szükségessége mellett tört lándzsát.

Az EU még mindig reménykedik a párbeszéd megkezdésében. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Amerikának tágabb tere van a szankcionálásra, mint az EU-nak, mert messzebb van Oroszországtól. A gyorsan pergő események ismét rávilágítottak arra, hogy Európának törekednie kell oroszországi energiafüggőségének csökkentésére és más alternatív megoldások találására, mint például a meglévő európai energiahálózatok összekapcsolása. A visegrádi országok, valamint Bulgária, Görögország és Románia is tárgyal ez ügyben észak- és dél-európai partnereivel.

A március 20-21-i EU-csúcs alkalmával a további lehetséges személyi szankciók megvitatására is sor fog kerülni, ebből úgy tűnik, hogy egyelőre a szankciós lépcső második szakaszánál maradna Európa. A harmadik lépcsőben már gazdasági szankciók kerülnének bevetésre, amik Európának is veszteségeket okoznának, bár Angela Merkel német kancellár szerint nem olyan mértékben, mint Oroszországnak. Magyarországot (és tulajdonképpen a V4 országok mindegyikét) azonban a gazdasági szankciók súlyosan érintenék, főként az energiaellátás kérdése miatt. Martonyi János külügyminiszter itt az azonos teherviselés szükségességére hívta fel a figyelmet. Bár a Bizottság dolgozik a hatástanulmányon, uniós kereskedelmi és energiakereskedelmi szankciók, a tagállamok különböző szintű érintettsége miatt egyelőre nem várhatóak.

Amerika szintén szankcionált

Az USA szintén vízumkorlátozással és vagyonbefagyasztással élt 11 személy esetében. Ketten közülük – Vlagyiszlav Szurkov és Szergej Glazjev – Putyin „jobbkezei”. Az érintettek között van Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes is, valamint Valentyina Matvijenko, a szövetségi parlament felsőházának elnöke. Obama úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Oroszország továbbra is beavatkozik Ukrajnában, az Egyesült Államok készen áll további szankciók megtételére. Joe Biden elnökhelyettes jelenleg is látogatást tesz a balti államokban és Lengyelországban, amelynek során biztosítani kívánja ezen országokat afelől, hogy az ukrán konfliktus továbbgyűrűzése esetén a NATO nem marad tétlen.

Ukrajna aláírásra készül

Bár lehet, hogy az ideiglenes ukrán kormánynak kisebb gondja is nagyobb most, de az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részének aláírására akár már a március 20-21-i EU-csúcson is sor kerülhet. A Krím-félsziget megszállása mellett, az orosz csapatok, hétvégén, az ukrán szárazföldön – a félszigettel szomszédos Herszon régióban is hadgyakorlatba kezdtek. Az események hatására, várhatóan a következő napokban születik majd meg a döntés egy EBESZ megfigyelő misszió Ukrajnába küldéséről.

Oroszország annektál

Az orosz elnök beszédet tartott kedden délben, amelyben elmondta, hogy „a Krím mindig is elidegeníthetetlen része volt Oroszországnak”. „Nem alkalmaztunk katonai erőt a Krím-félszigeten”, a katonai erők nem a krízis kapcsán vonultak a félszigetre, hanem a korábbi nemzetközi tárgyalások eredményeként „már ott voltak” – jelentette ki Putyin. Az való igaz, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta állomásozhat Szevasztopol kikötőjében, de a krími haderő-mozgásokhoz Kijev engedélyére lett volna szükség. Az elnök kritizálta az EU ukrajnai válságkezelő intézkedéseit és Koszovó Szerbiától való elszakadását hozta fel példának. „A Krím stratégiai fontossága miatt erős kell, hogy maradjon, ezt pedig csak Oroszország tudja biztosítani” – tette hozzá. A beszédet követően az orosz parlament aláírta az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Putyin elnök elmondta, hogy nem Ukrajna felosztását kívánja elérni, de Oroszország a „nyugati összeesküvést” sem hagyhatta szó nélkül.