Tüntetések Venezuelában a rossz közbiztonság miatt

Több mint egy hete zajlanak a tüntetések Venezuelában, amely kapcsán a Magyarországon élő venezuelaiak is szerveztek szolidaritási rendezvényt a héten. A főként fiatalok által indított nemzeti szintű megmozdulások jobb közbiztonságot követelnek, a kormány azonban újabb (külföldről irányított) államcsíny-kísérlettől tart. Cikkünkben bemutatjuk az elmúlt napok eseményeit, valamint interjút is közlünk, amelyet a budapesti demonstráció szervezőjével készítettünk.

Az elmúlt napok krónikája

Egy hete tartanak a tüntetések Venezuelában és még nem tudni, hogy hová vezet a kialakult helyzet. Az események a Táchira államban tartott diáktüntetésre vezethetőek vissza, amely a gyenge közbiztonság miatti tiltakozás volt, a résztvevőket azonban letartóztatták. Ennek hatására további tüntetéseket szerveztek, amelyek Mérida államra is átterjedtek, a demonstrációk végül zavargásokba és letartóztatásokba torkollottak.

Február 12-én egyetemisták szerveztek tiltakozást Caracasban, és azt követelték, hogy engedjék szabadon a letartóztatott társaikat. Közben kormánypárti felvonulást is tartottak a venezuelai függetlenségi háború egyik csatájára emlékezve. A demonstráció befejeztével a két tábor összeütközött, egyes források szerint motorosok lőttek a tömegre. Két ellenzéki és egy kormánypárti tiltakozó meghalt, illetve több százan megsebesültek. Hétfőn újabb halálos áldozattal végződött egy tüntetés az ország északi részében.

A tiltakozások kiváltó oka a rossz közbiztonság, Venezuelában az egyik legmagasabb az emberölések száma a világon. Emellett a régióban itt a legnagyobb az infláció, eléri az 56,2 százalékot, de súlyos problémát jelent az alapvető termékek, mint a tej, a cukor, a gyógyszerek, a wc-papír hiánya. Ezen kívül az áramszünetek ismét gyakorivá váltak.

Egyes befolyásos ellenzéki vezetők, mint például Leopoldo López csatlakoztak a tüntetéshez és a szimpatizánsaikat is az utcára hívták.

2000 és 2008 között Chacao polgármestere volt, 2002-ben aktívan részt vett a Chávez ellenes puccs utcai megmozdulásaiban. Az események után bíróság elé citálták és csak 2007-ben kapott amnesztiát.

2008-ban a világ harmadik legjobb polgármesterének választották s ebben az évben indult Caracas főpolgármesteri tisztségéért. Egyes források szerint a szavazatok 65%-át szerezte meg, azonban ekkor korrupcióval vádolták meg. Az ügy az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elé került, amely kimondta, hogy López ítélet nélkül nem zárható ki a politikai életből, ennek ellenére a venezuelai legfelsőbb bíróság fenntartotta, hogy 2014-ig nem tölthet be közhivatalt. López 2011-ben Capriles mögött második volt az ellenzék elnökjelöltségért induló politikusainak listáján, azonban 2012-ben visszalépett Capriles javára. Jelenleg a Voluntad Popular ellenzéki párt nemzeti koordinátora.

Mit lép a kormány?

Nicolás Maduro elnök elítélte a 12-ei tüntetést és azt állította, hogy a demonstrálók államcsínyt akartak végrehajtani. Hangsúlyozta, hogy az eseményekben résztvevőknek felelniük kell a történtekért. Egy nappal később elfogatási parancsot adtak ki Leopoldo López ellen, akit ma már 9 bűncselekmény elkövetésével (többek között: szándékosan elkövetett emberöléssel, terrorizmussal, súlyos testi sértéssel, középület felgyújtásával, köztulajdon rongálásával, nyilvános megfélemlítéssel, felbujtással) vádolnak. López február 18-ra tüntetést hívott össze, amelynek végén szimpatizánsai gyűrűjében feladta magát a Venezuelai Nemzeti Gárda embereinek. Jelenleg az Igazságügyi Palotában folyik a meghallgatása. Nicolás Maduro az ügyről annyit nyilatkozott, hogy azt a kocsit, ami Lópezt elszállította, maga Diosdado Cabello, a Nemzetgyűlés elnöke vezette, ezzel is hangsúlyozva, hogy vigyáznak az életére. Maduro előzőleg azt állította, hogy tudomására jutott egy López elleni gyilkosság terve. Az elnök szerint a Miamiban élő szélsőjobboldal tervezte ezt, mert a céljuk az, hogy politikai válságot okozzanak az országban.

A tegnapi nap folyamán Maduro Juan Manuel Santos kolumbiai elnök felé is intézett néhány szót, mivel Santos előzőleg azt kérte a venezuelai kormánytól, hogy tartsák tiszteletben az ott élő kolumbiaiak jogait illetve hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy tüntessen. Maduro nehezményezte Santos szavait, hangsúlyozta, hogy ő a belső rend fenntartására törekszik és arra kérte, hogy ne adjon neki leckéket, mert „elég már abból, hogy beleszólnak a Hazánk belügyeibe, a venezuelaiak belügyeit megoldjuk mi venezuelaiak”. A kormány már a tüntetések kirobbanásakor azt feltételezte, hogy az utcára vonulókat kolumbiai és egyesült-államokbeli érdekcsoportok támogatják anyagilag, ami odáig fajult, hogy három amerikai tisztviselőt kiutasítottak az országból, konspirációs vádakkal indokolva a történteket. Ez a döntés újabb hátralépést jelenthet Venezuela és az USA kapcsolataiban, amely 2010 óta, amikor még a diplomáciai képviselet is megszűnt, most van a legmélyebb ponton.

A karibi államban zajló események megosztják a külföldi véleményeket is, ezt mutatja, hogy a Mercosur tagállamok a demokratikus rend destabilizációjaként értékelik a tüntetéseket egy Brazília, Uruguay, Paraguay, Argentína és maga Venezuela által aláírt közleményben. Ezzel szemben a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (Celac) tagjai nehézségek árán ugyan, de arra törekedtek, hogy olyan közleményt adjanak ki, amelyben egységesítik álláspontjaikat. A chavizmus mellett kiálló ALBA-tagországok (Ecuador, Kuba, Bolívia, Nicaragua és Venezuela), továbbá Argentína és Uruguay álláspontját kellett összehangolni a Maduróval szemben kritikus hangot megütő országokéval, mint Kolumbia, Panama, Peru, Chile és Mexikó. A Celac közleményében aggodalmát fejezi ki a Venezuelában történt erőszakos cselekmények miatt, illetve sürgetik a venezuelai elnököt abban, hogy segítse az ország összes politikai ereje közötti párbeszédet, azaz a Celac szerint az ellenzékkel párbeszédet kellene kezdeményezni, szemben a bebörtönzéssel és az üldözéssel.

Szolidaritás Budapesten

A venezuelai események nem maradtak az országhatárokon belül, több országban, így Magyarországon a helyi venezuelai közösségek találkozót tartottak. A tegnapi nap folyamán két rendezvényre is vártak résztvevőket, az egyiket „Szolidaritási találkozó a Bolivári Alkotmány és a részvételi demokrácia védelmében” elnevezéssel a Venezuelai Nagykövetség szervezte. „2014. február 12-én és az az utáni napokban erőszakos tüntetések zajlottak Venezuela több városában, amelyek sajnálatos módon halálos áldozatokat is követeltek. A tüntetések célja Nicolás Maduro elnök és demokratikusan megválasztott forradalmi kormányának megdöntése volt.” – olvasható a meghívóban. A Nagykövetség célja a bolivári forradalom alappillérét jelentő Bolivári Alkotmánnyal való szolidaritás kifejezése volt. Felhívásukban azt hangsúlyozták, hogy az állampolgári részvétel lehetőségei adottak, azonban azt erőszakmentesen kell gyakorolni, elítélik az erőszak mindenfajta megnyilvánulását és a külső beavatkozási kísérleteket is, mert az ország alkotmánya biztosítja a demokratikus eszközöket a társadalom számára a véleménynyilvánításra.

Ettől az eseménytől nem messze, a Hősök terén is Venezuela volt a tegnap este főszereplője. Magyarországon élő venezuelaiak már napok óta szervezték a „Szolidaritás Venezueláért az emberi jogok megsértése ellen” című találkozót. Az eseményre transzparensek és gyertyák mellett három nyelvre lefordított sajtóközleményt is készítettek, amelyet felolvastak a résztvevőknek. A békés tüntetés főszervezőjével, María Beatríz Rosellel a Kitekintő Latin-Amerika rovata rövid interjút készített.

Mit vársz ettől a találkozótól?

A cél az, hogy a világ olyan Magyarországon élő venezuelaiakként ismerjen el minket, akik ellenzik az emberi jogok megsértését Venezuelában. Azt várom, hogy ezt a találkozót sok más rendezvény kövesse majd, támogatva azokat az embereket, akik Venezuelában vannak és békésen tüntetnek. Ez ma egy kiindulópont lesz ehhez.

Van kapcsolatod más külföldön élő venezuelaiakkal?

Igen, sok volt iskolatársam külföldön él és ők is szerveznek megmozdulásokat, Madridban, Barcelonában, még Sydneyben is, és a világ más tájain főként Észak- és Közép-Amerikában. Mindannyian ellenezzük az emberi jogok megsértését Venezuelában.

A Simón Bolívar Kommandó most aktív? (A Simón Bolívar Kommandó a 2012-es elnökválasztás előtt jött létre és az ellenzéki jelölt, Henrique Caprilest támogató szervezet – a szerk.)

Nem tudom, mert ez a mai rendezvény nincs kapcsolatban semmilyen politikai szervezettel. Mi itt mindannyian egyszerűen csak azoknak a venezuelaiaknak az ügyét védjük, akik az utcán tüntetnek, a diákokét, a lakosságét, és nincs kapcsolatunk a politikai szférával, nem a kormány ellen tüntetünk, hanem az emberi jogok védelmében.

Hogy látod azokat a történéseket, amelyek Venezuelában most zajlanak?

Nézd, nagyon aggasztó az a tény, hogy a Venezuelai Nemzeti Gárda és a rendőrség megsértik az emberek jogait. Az Alkotmányban van egy cikk, ami arra vonatkozik, hogy mindenkinek joga van a szabad tüntetéshez és mivel ez van az Alkotmányban, be kell tartani. Amit én személy szerint a legjobban elítélek az a rendőri és a Nemzeti Gárda elnyomása, aminek a lakosság oldalán kellene állnia.

Hogy látod az ellenzék fellépését? Azt olvastam, hogy Leopoldo López és Capriles között ellentétek vannak.

Igen, jelenleg van egy törés az ellenzéken belül, de ez a törés nagyon egészséges a vélemények változatosságát illetően. Az ellenzék vezetői különböző utakat választanak. Capriles mint kormányzó egy nehéz utat akar követni, kemény munkájába került, amíg eljutott odáig, ahol most van. Mások mint Machado vagy López gyorsabb megoldást keresnek, ami az utcai demonstrációk formáját ölti. Azt hiszem, hogy mindannyian helyesen cselekednek, mert a venezuelaiak jogait akarják védeni. Vannak emberek, akik utcára mennek, és vannak, akik nem akarnak, vagyis van megosztottság az ügyben, de ez egészséges. A legfontosabb, hogy az ellenzéki vezetők tiszteletben tartják egymást.

A másik rendezvényről kaptál megkeresést?

Sajnálatos, hogy egy párhuzamos rendezvényt is szerveztek és nem egyeztettek velünk.

Tervezed, hogy visszamész Venezuelába?

Nagyon szeretnék visszamenni, de most ide köt a munkám. Szeretem az országomat és sok társammal ezért vagyunk most itt, hogy védelmezzük. Venezuela hangja vagyunk a világon, mivel ami a médiumokkal történik, hogy teljesen cenzúrázzák őket, újabb motivációt jelent arra, hogy itt összegyűljünk és védjük azokat, akik Venezuelában az utcán tüntetnek.

Nevető harmadik?

A Magyarországon szervezett két rendezvény, illetve az ellenzéki vezetők és a kormányoldal kommunikációja is alátámasztja szakértők azon véleményét, hogy a venezuelai társadalom nagyon polarizált. Az Infolatam elemzője A bukott forradalom c. könyv szerzőjét, Marcel Opplingert idézi e kérdés kapcsán: „A mai venezuelai társadalom nagyon boldogtalan. Nagy a gyűlölködés a megosztottság a venezuelaiak között, konfrontálódnak egymással, chavistákra és antichavistákra oszlanak. Előzőleg COPEI pártiak (copeyanos) és az Acción Democrática (adecos) párt hívei gyűlölték egymást, de képesek voltak egymás mellett élni és elismerték a másik legitimitását. Ez most nem létezik. A másik az ellenség, akit vagy meg kell győzni vagy elpusztítani.”

Ez a megosztottság a kormányoldalnak kedvez, a kirobbanó tüntetéseket azonban meg kellett lovagolnia az ellenzéknek ahhoz, hogy megnövelje a politikai erejét. Hosszú távon jó alternatíva lehetne a kormánnyal való párbeszéd kezdeményezése, amely Capriles tervei között szerepel, azonban ez egy túlságosan kiszolgáltatott helyzetet eredményezhetne. Caprilesszel szemben a kevésbé békés utat képviselő López már gyakorlatilag hőssé vált, amit a letartóztatását övező körülmények idéztek elő. Kérdés, hogy ez mennyire rendezi át az erőviszonyokat ellenzéken belül.

Közben a kormányoldal igyekszik elsáncolni magát, a hadseregre és a külföldi szövetséges országokra, főként Kubára támaszkodva, azonban a demonstrációk egyre inkább felerősítették azokat a hangokat, amelyek szerint Nicolás Maduronak inog a széke, egyes találgatások szerint ez akár ahhoz is vezethet, hogy a most inkább háttérből irányító Diosdado Cabello, a Nemzetgyűlés elnöke lesz a nevető harmadik.