Svájci stop a horvátoknak

Horvátországból származó hírek szerint a svájci igazságügy-miniszter szombaton arról tájékoztatta a zágrábi kabinet külügyi tárcavezetőjét, hogy Bern jelen formájában nem erősítheti meg azt a megállapodást, amelynek értelmében munkavállalási lehetőségek sora nyílt volna meg horvátok számára az alpesi országban. A délszláv lapok máris úgy tálalják az ügyet, hogy honfitársaik lettek a svájci népszavazás első vesztesei. Mindezzel együtt a helvét miniszter asszony szóvivője arról igyekezett biztosítani Zágrábot; országa mindent elkövet majd annak érdekében, hogy megtalálják a horvát munkavállalók számára is kielégítő megoldásokat.

Svájc igazságügy-minisztere, Simonetta Sommaruga szombaton közölte a hírt a horvát külügyi tárcavezetővel, miszerint Bern jelen formájában nem hagyhatja jóvá azt a kétoldalú megállapodást, amely az eredeti elképzelések szerint munkavállalási lehetőséget biztosított volna a délszláv állam polgárainak az alpesi országban. Horvátország uniós csatlakozását követően ugyanis olyan tervek születtek, hogy Zágráb egy tíz éves időszak keretein belül is fokozatos növekedéssel számolva munkavállalókat küldhet Svájcba, majd a horvátok ezt követően a többi uniós tagországhoz csatlakozva már korlátok nélkül dolgozhattak volna a kantonizált államban.

Ezzel együtt a Svájcban nemrég tartott népszavazás lehetetlenné tette az eredeti elgondolásokat, annak ellenére is, hogy Bern 15 nappal a horvát uniós csatlakozást követően még Brüsszel oldalán is parafált egy a fentieket biztosító kiegészítő megállapodást. A Svájcban február 9-én tartott referendum azonban merőben más alkotmányos helyzetet teremtett, amely révén az alpesi állam Horvátországnak tett ígéretei mellett a korábban az Európai Unióval kötött nemzetközi vállalásai is megkérdőjelezhető helyzetbe kerültek.

Tájékoztatták Brüsszelt is

Simonetta Sommaruga szóvivőjén keresztül azt is közölte a sajtó munkatársaival, hogy tárcája már tájékoztatta Brüsszelt a kialakult helyzetről, amely szerint Bern kénytelen felülvizsgálni a megállapodás eredeti tartalmát. Ezzel együtt ugyanakkor a svájciak azt is igyekeztek kihangsúlyozni, hogy mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a horvát munkavállalókat.

A svájci népszavazás eredménye – amely révén a helvétek korlátozhatják az Unió területéről hozzájuk érkezők szabad munkavállalását – azonban nem csupán a horvátokat érinthetik kellemetlenül, így ennek megfelelően már Brüsszel is jelezte Bern felé rosszallását, egyben annak lehetőségét, hogy az EU is felülvizsgálja majd a Svájcnak juttatott kedvezményeket.

Svájc is ráfázhat

Horvát elemzések szerint amennyiben Svájc rövid időn belül nem talál mindenki számára elfogadható megoldást, s ezzel azt kockáztatja, hogy az Európai Unió komoly szankciókat vezet be vele szemben, akkor arra Bern igencsak ráfázhat. Hiszen bár Svájc nem tagja a közösségnek, de külkereskedelmét tekintve mégis nagyban függ attól az Uniótól, amelyből importjának közel 75 százaléka származik, s ahová saját exportcikkeinek több mint a fele tart.

Ezzel együtt persze a korlátlan bevándorlásra szűk többséggel nemet mondó svájci társadalom tagjait is meg lehet érteni, hiszen a 8 milliós ország lakosságának negyede már így is idegen gyökerekkel rendelkezik. A korábban még szabaddá tett munkaerőpiac ennek fényében számos feszültség forrásává vált az alpesi országban. Igaz, az ellenérvek szerint épp a rengeteg bevándorló szolgáltatta olcsó munkaerő biztosította eddig a svájci gazdaság sikereinek a kulcsát.

Mátraházi Tibor