Svájci népszavazás a bevándorlásról

Vasárnap járulhatnak az urnák elé a svájci állampolgárok, ahol döntenek majd a bevándorlási kvóták visszaállításáról. A népszavazás az ország Európai Unióval való kapcsolatára is komoly hatással lehet.

Február 9-re, vasárnapra tűzték ki az alpesi országban a népszavazást, amely meghatározhatja a következő évekre az Európai Unió és Svájc viszonyát. A jobboldali, EU- és bevándorlásellenes Svájci Néppárt által támogatott és kezdeményezett referendum elsősorban a bevándorlás korlátozásáról szól, amelynek eszköze a hatvanas években alkalmazott kvótarendszer visszaállítása lenne. A kezdeményezés újratárgyalná az EU-val kötött szabad munkaerőáramlásról szóló megállapodást is.

Svájc 2002-ben állapodott meg az unióval a munkaerőpiacok kölcsönös megnyitásáról, amelyet 2005-ben és 2009-ben az újonnan csatlakozó államokra is kiterjesztettek. Nem csupán innen érkeznek a munkavállalók. Az utóbbi 30 évben 1,8 millióval nőtt a Svájcban lévők száma, miközben a svájci születésűek létszáma 5,4 milliónál stagnál. Az utóbbi években átlagosan évi 80 ezren érkeznek az országba, ami komoly problémákat vet fel, mindenekelőtt a bérek, az infrastruktúra leterheltségét és az ingatlanárak növekedését. A kezdeményezés felhívja a figyelmet, hogy a tömeges bevándorlás kulturálisan is fenntarthatatlan, hiszen a más országokból odavándorlók a maguk „centralizált, államközpontú, antiliberális, vagy muszlim” értékeit is magukkal hozzák.

A kezdeményezést ellenzők szerint Svájc egyértelműen profitált a munkaerőpiac megnyitásából. A népesség növekedésével párhuzamosan az országos GDP is arányosan nőtt, míg a munkanélküliség az uniós országok számára elképzelhetetlen 3 százalékon áll. A svájci gazdaság legfontosabb külkereskedelmi partnere pedig egyértelműen az EU: a teljes export 55 százaléka, az import 80 százaléka a közös piacról származik. 2012-ben 22,5 milliárd dollárral többet importáltak a svájciak az Unióból mint amennyit oda exportáltak. A szabad munkaerőáramlás elválaszthatatlan a közös piactól, így annak korlátozása egyben a svájci gazdaságot is negatívan érintené. Az unió ezen kívül felmondhatna egy sor bilaterális megállapodást, mely szintén súlyos következményekkel járna, érvelnek az ellenzők.

Előzetes felmérések viszonylag magas, 50 százalékos részvételi arányra és nagyon szoros végeredményre számítanak. A referendum elutasítása nyitva hagyná a svájci gazdaság és az uniós munkavállalók számára a kaput, az elfogadása pedig visszavetheti az alpesi országot, és veszélyes precedenst jelenthet az EU számára is, gondoljunk csak a Nagy-Britanniában erősödő szecessziós hangulatra.