A gazdaságpolitikát ért komoly bírálatok miatt szombaton bejelentette lemondását Sasa Radulovic gazdasági miniszter. A Vecernje Novosti című napilap „feleslegesnek” írta le ezt a lépést, hiszen a törvények értelmében a kormány minden tagja köteles addig elvégezni a munkáját, amíg ki nem nevezik utódját. Erre szerintük az előrehozott választások előtt már biztosan nem kerülhet sor.
A párton kívüli Radulovic 2013 szeptemberében lett a kormány tagja. A villamosmérnöki végzettségű miniszter a nyolcvanas években hagyta el Jugoszláviát. Először a Siemensnél, majd a Szilícium-völgy kanadai és amerikai vállalatainál dolgozott vezető pozícióban. Szerbiába 2005-ben tért vissza és ezután az Európa Tanács és egyéb szervezetek tanácsadója volt.
Kinevezésekor a gazdasági miniszter a foglalkoztatottság növelését nevezte meg első számú politikai célkitűzésként. Ennek érdekében erőteljes gazdasági reformokat helyezett kilátásba, ami elsősorban a munkáltatók adó- és járulékterhelésének csökkentését, a bürokrácia visszaszorítását jelentette. Radulovic még miniszterként a Blic szerbiai lapnak úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány nem szavazza meg a törvényjavaslatokat, az azért lehet, mert Szerbia nem kész még a komoly reformokra. A gazdasági szakember azzal indokolta most lemondását, hogy hiányzik a politikai akarat a gazdasági reformok lefolytatásához.
A szakszervezetek üdvözlik a lemondást
A múlt héten több ezer fémipari munkás tüntetett Belgrádban, akik a gazdasági miniszter leváltását követelték. Kérték továbbá, hogy vonják vissza a parlamenti eljárásból a privatizációról és csődeljárásról szóló törvényeket. A tüntetők Kragujevácról, Topoláról és Knićről, Smederevóból, Borból, Trstenikből érkeztek a szerb fővárosba. A munkások a Nikola Pasic térre vonultak, ahol főképviselőik találkoztak Ivica Dacic miniszterelnökkel, aki már akkor ígértet tett a törvények visszavonására. A gazdasági minisztérium közleménye szerint ezzel a kormányfő bebizonyította, hogy nem támogatja a tárca törekvéseit és gazdasági reformjait.
A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége szerint Radulovicot már régen meneszteni kellett volna. Azt is kifogásolták, hogy a miniszter önszántából hagyta el a posztot, nem pedig leváltották. A szervezet szerint Szerbiának a gazdaságban jártas miniszterre van szüksége, nem pedig egy olyanra aki csak a csődeljárásokhoz ért.
Már korábban is felmerült Radulovic lemondása
Még 2013 decemberében adott hírt a Danas nevű napilap arról, hogy felmerült a lehetősége a gazdasági miniszter lemondásának, annak kapcsán, hogynem akarta aláírni az Egyesült Arab Emírségekből érkező Etihad légitársaság számára a garanciát. Akkor a gazdasági miniszter úgy gondolta, hogy az Aleksandar Vucic első kormányfő helyettessel együtt a tárgyalásokban résztvevő egyes személyek nem teljesen a törvények szerint folytatták le az eljárást. E döntése miatt pedig kérdésessé vált az arab céggel való megállapodás.
A sokat vitatott törvényjavaslatok
A Politika napilapnak Radulovic úgy nyilatkozott, hogy Szerbia gazdasági összeomlásának legmeghatározóbb okai: a jelenlegi munkatörvény, az emberekre kirótt ésszerűtlen adók, a privatizáció és a pártok által irányított gazdaság. Ezen pedig csak határozott reformokkal lehet változtatni, ezért javasolta a munkaügyi törvény, a csődeljárási törvény és a privatizációról szóló törvény bevezetését. Véleménye szerint az országnak nincs egy-két hónapja, hogy halogassa a reformokat.
A gazdasági miniszter a munkaügyi törvényjavaslatról elmondta, amennyiben ez nem fogadják el, az a szerb lakosoknak fog problémákat okozni. A javaslat alkalmazottak érdekeit védi, mivel nem járul hozzá a fizetések csökkentéséhez, valamint előirányozza azt, hogy minden dolgozónak járjon az egészségügyi biztosítás, függetlenül attól, hogy a munkáltató befizeti-e a járulékokat. Azonban a munkaügyi törvényt átdolgozás céljából visszavonták.
A Vucic vezette SNS párt a jelenlegi kedvező népszerűségi mutatókra támaszkodva megnyerheti az előrehozott választásokat, és stabilabb rendszert teremthet Szerbiában. Ez pedig segítené felgyorsítani és véghezvinni a szükséges gazdasági reformokat a balkáni országban.
Nagy Orsolya