Ivica Dacic 2020-ra az EU-ban akarja látni Szerbiát

Kedden miniszteri szinten megnyílt az EU-szerb csatlakozási konferencia. A minden felszólaló által „történelminek” minősített tárgyaláskezdési napon a szerb miniszterelnök brüsszeli sajtóértekezletén értésre adta, hogy 2018-ra országa kész kíván lenni a csatlakozásra és 2020-tól már a klub teljes jogú tagja szeretne lenni.

A megnyitó után magyar újságírókkal beszélve Győri Enikő EU-ügyi államtitkár is „tényleges mérföldkőként” értékelte a fejleményt. Egyúttal emlékeztetett, hogy „Magyarország soha egy percig nem hagyott kétséget afelől, hogy szomszédait is azon közösség részeként kívánja látni, amelynek maga is tagja”. A magyar diplomácia legutóbb is mindent megtett ennek érdekében, Horvátország csatlakozása idején, és most is „a legmagasabb szinten küzdött” a szerb tárgyaláskezdésért – tette hozzá, úgy vélve, hogy „ennek eztán is így kell maradnia”.

Győri Enikő ugyanakkor azt is elismerte, hogy a folyamat kapcsán lehetnek magyar szempontból érzékeny, különösen fontos témakörök is, amelyek esetében fennállnak konkrét magyar elvárások. „A magyar-szerb viszony soha nem volt egyszerű. Vannak dolgok, amiket még meg kell oldani” – jegyezte meg, és utalt az szerb alkotmánybíróság nemzeti tannácsok státuszát érintő múlt heti (magyar szempontból hátrányosnak tekintett) döntésére.

Ennek kapcsán, kérdésre válaszolva, egyetértett azzal, hogy mindenekelőtt az emberi és kisebbségi jogok tekintetében „Magyarországnak határozott elvárásai” vannak Belgrád felé. A kisebbségi jogok tisztelete „nem magyar, hanem európai ügy”, és „ettől soha nem fogunk eltekinteni” – tette hozzá.

A magyar államtitkár ennyiből helyes újításnak nevezte, hogy az ezen témakört közvetlenül érintő 23.-24. (bel- és igazságügyi, alapjogi) fejezeteket várhatóan már a tárgyalások korai szakaszában megnyitják majd, így mód és idő lesz a netán nyitott, kényes kérdéseket időben rendezni.

A tárgyaláskezdés jelentőségét amúgy az ülésen elnöklő görög EU-elnökségtől, az EU bővítési biztosán át a leginkább érintett Szerbia miniszterelnökéig – aki szintén részt vett a megnyitást követő sajtóértekezleten – visszatérően hangsúlyozták. Ivica Dacic szerint „a második világháború vége óta ez a nap a legfontosabb fejlemény Szerbia életében”, amelyik „új útra helyezi” az ország és társadalom további haladását. „Mától Szerbia része egy fontos elismerési folyamatnak”, amin keresztül az EU részévé válik – tette hozzá, úgy vélve, hogy ezzel „egy nagyon nehéz szakasz zárult le”, és egy nagyon fontos új korszak kezdődött meg Szerbia számára.

A maga részéről Dacic már az új út általa vélt optimális végét is látni vélte. Mint fogalmazott, mindent megtesznek majd, hogy országa legkésőbb 2018-ra készen álljon az Uniós tagságra, utat nyitva az előtt, hogy Szerbia és részt vehessen a következő több éves közösségi költségvetési ciklus kitárgyalásában, 2020-ra pedig az EU teljes jogú tagjává válhasson.

A bővítési folyamat reformja óta az új tagjelölteknek összesen 35 fejezetre bontva kell szembesülni az immár 80-100 ezer oldalasra becsült Európai Uniós joganyag tételes elvárásaival, összevetve saját jogrendjét az ebben foglaltakkal. Szerbia esetében külön szempontot jelent Koszovó, és a szerb-koszovói megállapodás kérdése. A megállapodásból következő konkrét kérdéseket elvben a 35. „egyéb” fejezet részeként tekintik majd át, a folyamat legvégén, de az EU fenntartotta magának a jogot, hogy az egyes résztémáknál is, ha annak közvetlen kihatása lehet Koszovóra – például energiapiaci szabályozásnál – egyértelmű legyen a koszovói státusz figyelembe vétele. (EU oldalon kétharmados többséggel lehet kimondani azt, hogy uniós vélekedés szerint a szerb pozíció Koszovót sértő és orvoslást igényel. Mindez olyan szempontból is érdekes lehet a későbbiekben, hogy – miként EU-tanácsi források elismerik – a jelenlegi EU-huszonnyolcak között vannak határozott támogatói a szerb tagságnak, de akadnak olyanok is, akik erős fenntartással viseltetnek a folyamat iránt, jóllehet, elálltak akadályozásától.)

Arra mindenesetre a mostani megnyitón többen is emlékeztettek, hogy a szerb-koszovói megállapodás egyik fontos kitétele volt, hogy miközben mindketten uniós tagságra törekszenek, egyik fél sem teremthetnek akadályt egymás számára e cél elérésében.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás