Reformtervek Nicaraguában: a sandinisták bebetonoznák hatalmukat

Több százan tüntettek múlt csütörtökön a nicaraguai fővárosban az alkotmány tervezett módosítása ellen, amely lehetővé tenné többek között az államfő korlátlan újraválasztását, és nagyobb politikai befolyást biztosítana a hadseregnek. Az ellenzők szerint Daniel Ortega elnök fel akarja számolni a demokráciát, és egy személyi hatalmon alapuló totalitárius rendszert igyekszik kiépíteni. Az alkotmánymódosítási javaslatról a következő hetekben dönt a parlament.

A csütörtöki tiltakozás a főváros Hugo Chávez venezuelai elnökről elnevezett körteréről indult, ahonnan a parlamenthez vonultak a tüntetők. „Ortega diktátor. Igen a szabadságra, nem a reformokra” – állt a demonstrálók plakátjainak egyikén. A rendőrökkel való kisebb összetűzés után az országgyűlés bejáratánál felolvasták az alkotmánymódosítást elutasító kiáltványukat, s bírálták a kormányt és a hadsereget is – tudósított az El País. A tüntetést szervező Mozgalom Nicaraguáért (Movimiento por Nicaragua) nevű civil szervezet egy tagja, Violeta Granera elmondta, hogy az alaptörvény módosításáról szóló javaslat egy diktatórikus, kirekesztő és pártállami rezsim megteremtésére törekszik.

A tervezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné az elnök korlátlan újraválasztását, a megválasztásához pedig elegendő lenne, ha egyszerű többséget szerez, nem kellene elérni a 35 százalékot a győzelemhez. Az államfői jogkörök is bővülnének.

A reform alapján a hadsereg tagjai politikai tisztséget vállalhatnak anélkül, hogy a katonai rangjukról le kellene mondaniuk. A politikai rendszert is átalakítanák, közvetlen demokrácia jönne létre. Ez azt jelentené például, hogy az úgynevezett „családi kabinetek” (gabinetes de la familia), melyek a helyi közösségeken belüli összetartást, közös értékeket hivatottak erősíteni, fontos szerepet kapnának a politikai és társadalmi életben, alkotmányos intézménnyé válnának. Ha egy megválasztott képviselő pártot vált, elvesztené a helyét az országgyűlésben a tervezet szerint. Az államfő elképzelése szerint a döntéshozásban részt venne a vállalkozói szektor is, mellyel a sandinista vezetés jó kapcsolatokat ápol.

Bírálók és támogatók

Az egyház élesen bírálta a tervezett módosításokat. A Püspöki Konferencia egy, a parlamentnek küldött levélben fogalmazta meg a kritikáit és aggodalmait. Véleményük szerint a javasolt reformok egy abszolút hatalom kiépülésének kedveznek, melyet egyetlen személy vagy egy párt vagy az oligarchia gyakorol. „Nem értünk egyet ezzel az alkotmánymódosítási tervezettel, mert úgy gondoljuk, hogy az elfogadása semmilyen előnnyel nem járna a nemzet számára” – írták. Kitértek arra is, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg, választási szabálytalanságok és alkotmánysértések tapasztalhatók. Egyes vállalkozói körök a hadsereggel és a családi kabinetekkel kapcsolatos változtatásokat kifogásolták.

A csütörtöki demonstráció volt az első nagyobb társadalmi tiltakozás. A kormány szerint az ellenzék szervezte, és főként ellenzék tagjai vettek rajta részt, nem az állampolgárok. Ugyanakkor a nép körében sem ért mindenki egyet az alkotmánymódosítással.

A sandinista vezetéssel jó viszonyt ápoló bírói testület, az ügyészség, a választási bizottság, a rendőrség, a hadsereg és az üzleti élet szereplői támogatják a kormánypárt elképzeléseit – írta az Infolatam.

A Somozákéhoz hasonló rezsim jöhet létre

Az El País által megkérdezett szakértő, Gabriel Álvarez szerint a reformok gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét. A hadsereget érintő módosítások kapcsán az állam militarizálódását említette, ami veszélyes a demokráciára és a jogállamiságra nézve.

Carlos Tünnermann, aki annak idején a Somoza diktatúrát bírálta és a sandinistákat támogatta, most kritizálja Ortegát. Véleménye szerint a nicaraguai elnök a Somozákhoz hasonlóan próbálja megszilárdítani a hatalmát. A Somoza család több évtizedes uralmát éppen az Ortega által vezetett sandinista forradalom számolta fel 1979-ben. Tünnermannéhoz hasonló véleményen van az ellenzéki Bancada Democrática Nicaragüense párt egyik tagja, Alberto Lacayo is. Ő úgy véli, hogy a javasolt módosításban a Somoza család diktatúrájának azok a vonásai köszönnek vissza, amik ellen annak idején harcoltak a rezsim ellenzői: a dinasztikus hatalom, a katonai kormányzás, a szabadságjogok korlátozása és egy leválthatatlan elnök.

A parlament jóváhagyja majd az alkotmánymódosítást

A módosításról szóló javaslatot november elején terjesztette be a parlamentnek a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (Frente Sandinista de Liberación Nacional, FSLN) kormánypárti frakció. A konzultációs folyamatba az egyházat nem tervezte bevonni a kormány, az ellenzéki képviselők kérték, hogy a püspökök véleményét is vegyék figyelembe.

Alba Palacios sandinista képviselő, az alkotmánymódosítási javaslatot véleményező parlamenti bizottság elnöke elmondta, hogy a konzultáció során megkérdezett társadalmi, gazdasági, politikai és vallási szereplők egy része politikai alapon elutasította a tervezett változtatásokat, és nem voltak nyitottak arra, hogy érdemben megvitassák a kérdést. A javaslatokról szóló véleményt a sandinista többségű bizottság a múlt héten elfogadta.

Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot a következő hetekben tárgyalja az országgyűlés, és még decemberben szavaznak róla. Mivel a parlamentben megvan az ehhez szükséges többségük a sandinistáknak, a jogszabálytervezetet el fogják fogadni. Január elején ismét szavazást tartanak majd, mert a jelenleg hatályos alaptörvény szerint az alkotmányos reformot kétszer kell jóváhagyni.