Igazi nagy dobásra készül Brüsszel

Alig egy héttel a sorsdöntőnek ígérkező vilniusi EU-csúcs előtt kaptuk mikrofonvégre az ukrán nagykövetet, és meg is kérdeztük arról, mit gondol hazája európai közeledéséről, az orosz kapcsolatról és a Timosenko-ügyről. Ezen kívül írunk a menetrend szerinti kairói tüntetésekről, a bejrúti robbantásról, a német koalíciós tárgyalásokról és Chile választási eredményeiről is.

„Útelágazódáshoz” érkezett Ukrajna

Valamivel több, mint egy hét múlva, a jövő heti csütörtök-pénteki vilniusi csúcson dőlhet el, hogy aláírja-e Ukrajna a társulási egyezményt az EU-val, és ezzel az európai integráció útjára lép, vagy sem. Ha létrejön a megállapodás, azzal hamarosan vízummentesség és szabadkereskedelmi zóna jöhet létre Ukrajna és az Európai Unió között, a kijevi kormány pedig 10 évet kap arra, hogy gazdasági, szociális és politikai téren is reformokat hajtson végre, ezzel felkészítve az államot az EU-tagságra. Ha nem jön létre az egyezmény, abban az esetben több évre ismét elodázhatják a tárgyalásokat, rosszabb esetben az Oroszország által vezetett Vámunió felé terelődhet az ország. Ukrajna magyarországi nagykövetével, Jurij Mushkával beszélgettünk Ukrajna perspektíváiról, és arról, mit hozhat az országnak az európai integráció, és a társulási egyezmény. Mai legfontosabb cikkünket itt olvashatja.

Ma is volt tüntetés Kairóban

Nem telik el nap Egyiptomban tüntetések nélkül: ma éppen a két évvel ezelőtti, majd’ ötven áldozatot követelő sortűzre emlékeztek meg a Muszlim Testvériség hívei Kairóban. A Tahrír térre kiözönlött emberek azt követelték, hogy a kormány vezessen be azonnali reformokat, és adjon teret a demokráciának. A tüntetés közben feltűntek az országot jelenleg vezető Abdel Fatah al-Sziszi tábornok hívei is, őket azonban az ellenzékiek elkergették. A tüntetést végül a rendőrség oszlatta fel, a szokásos könnygáztámadással.

A tüntetők legfontosabb követelése a jelenlegi katonai kormány lemondása. Szerintük ugyanis hiába mozdították el Hoszni Mubarak elnököt 2011-ben, a forradalmi célok nem valósultak meg, a hadsereg önkényesen ragadta magához a hatalmat és juttatta börtönbe Mohamed Morszi elnököt. A Muszlim Testvériség által koordinált ellenzéki szövetség ugyanakkor a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy mégis elismerik a jelenlegi kormányt, és tárgyalásokat kezdeményeznének a hatalommal, hogy Egyiptomot valóban demokratikus útra tereljék, és áttörést érjenek el a bebörtönzött exelnök ügyében is. A hadsereg azonban nem érdekelt a tárgyalásokban, hiszen a nép támogatja őket, és a fegyverek is náluk vannak.

Egyiptom példája sajátos koncentrációját nyújtja a nagyhatalmi dilemmáknak: bár a legnépesebb arab ország évtizedek óta az Egyesült Államok szövetségese, amerikai szemmel valójában soha nem lesz alkalmas a demokráciára. Ennek pedig egyetlen oka van: ha Egyiptomban tényleg demokratikus választásokat tartanának, amin minden párt indulhatna, akkor a Muszlim Testvériség nyerne, ami Amerika számára elfogadhatatlan. Éppen ezért támogatja Washington a térségben a diktátorokat, hiszen velük sokkal kiszámíthatóbb együttműködést lehet kialakítani, nem csoda, hogy az Obama-kabinet inkább a nem éppen demokratikus hadsereget támogatja, mint a kiszámíthatatlan, de demokratikus ellenzéket. Ráadásul az egyiptomi ellenzék maga is megosztott, miközben a hadsereg népszerűsége az eredményes rendteremtés okán egyre nő.

Német koala: akár a szocik is nyerhették volna a választást

Megbosszulhatja magát, hogy Angela Merkelék érdemi program nélkül vágtak neki a választásnak. A szocdemek hétfőn újabb sikert könyvelhettek el, ugyanis a minimálbér után a női kvóta bevezetéséről is megállapodott a CDU/CSU és az SPD. A kereszténydemokratáknak ellenben úgy tűnik, sikerül keresztülvinni a passzív eutanázia büntethetőségére vonatkozó javaslatukat.

Újabb pontot ért el az SPD a lassan másfél hónapja tartó koalíciós tárgyalássorozaton, pedig még múlt hét pénteken úgy tűnt, hogy az SPD vezérkarának egy jelentős része elbukik a tisztújító kongresszusi választáson. Az átmeneti hullámvölgyből hétfőre viszont már semmit sem lehetett érezni, hiszen a koalíciós tárgyalások gazdaságpolitikai munkacsoportja megegyezésre jutott, melynek értelmében 2016-tól a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságában legalább 30 százalékra kell emelni a nők arányát. Győzelem az SPD-nek, újabb kompromisszum Merkelnek, és ráadásul nem is ez az első.

Két hölgy közül választ elnököt Chile

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Michelle Bachelet, Chile korábbi elnöke kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi elnökválasztáson. Azonban nem szerezte meg az abszolút többséget, így a december 15-i második fordulón fog eldőlni, hogy ő vagy a második helyen végzett Evelyn Matthei lesz-e az ország következő államfője. A Bachelet által vezetett baloldali koalíció, a Nueva Mayoría szerezte meg a legtöbb mandátumot a Képviselőházban, ugyanakkor nem értek el minősített többséget.

A La Tercera nevű chilei napilap által közzétett eredmények alapján Michelle Bachelet ex-elnök a szavazatok 46,6 százalékát nyerte el, míg Evelyn Matthei 25 százalékot kapott, így ők ketten lesznek a decemberi második forduló indulói.

Robbantás Bejrútban: egy iráni diplomata is meghalt

Az iráni nagykövet épségben van, a kulturális attasé azonban életét vesztette a keddi bejrúti merényletben, amelyet az iráni nagykövetség ellen követett el egy feltehetően az al-Kaidához köthető szervezet.

A bejrúti robbantások során – az iráni diplomatán kívül – huszonketten vesztették életüket, legalább száznegyvenhatra rúg a sebesültek száma, és öt épület rongálódott meg.