Diplomáciai pengeváltás Délkelet-Ázsiában

Miközben Európában az NSA lehallgatási programja okoz komoly problémákat és bizalomvesztést, addig Indonézia annyira berágott az ausztrálok lehallgatási kísérletein, hogy visszahívta canberrai nagykövetét, és azon is gondolkodik, hogy néhány vezető ausztrál diplomatát kiutasít Jakartából. Írunk még a MOL-Ina harc következő köréről, azokról a szülőkről, akik az Egyesült Államokba illegálisan bevándorolni akaró gyerekeik nyomába erednek, Grúzia elmúlt tíz évéről és a chilei-magyar kapcsolatokról is.

Kémbotrány: visszahívja canberrai nagykövetét Indonézia

Miközben Európában az NSA lehallgatási programja okoz komoly problémákat és bizalomvesztést, addig Indonézia annyira berágott az ausztrálok lehallgatási kísérletein, hogy visszahívta canberrai nagykövetét, és azon is gondolkodik, hogy néhány vezető ausztrál diplomatát kiutasít Jakartából.

Európában az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok közül a legnagyobbat azok szóltak, amik a különböző vezető politikusok telefonjainak lehallgatásáról szólt. Kevesebb szó esett viszont azokról az esetekről, amikor az angolszász ötök más tagjai próbáltak meg információhoz jutni egyes állam- és kormányfőkkel kapcsolatban. Egy ilyen műveletre is fény derült a Snowden-anyagból, amiből kiderült: az ausztrál hírszerzés, a Defense Signals Directorate lehallgatta az indonéz elnök, Susilo Bambang Judhojono mobilját, de nem kímélték az elnöki tanácsadókat, valamint az államfő feleségét sem. A jakartai kormány nem aprózta el a reakciókat: míg az európai vezetők csak üzengettek az amerikai kormánynak, és elejtették, hogy némi információért cserébe eltekintenének a nagyobb botrány kirobbantásától, addig az indonéz vezetés visszahívta canberrai nagykövetét, és a hivatalos nyilatkozat szerint az összes együttműködést és egyezményt felülvizsgálják Ausztráliával. Emellett utalásokat tettek arra is: a jakartai ausztrál nagykövetség egy-két munkatársa hamarosan nemkívánatos személlyé válhat az ázsiai országban, ma délelőtt pedig a jakartai ausztrál követség elsőbeosztottját berendelték az indonéz külügyminisztériumba, további egyeztetés céljából.

Az ausztrál sajtó kiemelten foglalkozik a Snowden-üggyel, hiszen a mostani adatok szerint az ázsiai ausztrál követségek aktívan részt vettek a különböző adatgyűjtésekben. Jakarta és Canberra kapcsolata egyébként is számos nehézségbe ütközött, mióta a konzervatív Tony Abbot szeptemberben átvette a kormányzást, és első intézkedéseinek egyikeként elrendelte, hogy fordítsák vissza az Indonézia felől Ausztráliába tartó ázsiai menekültek hajóit. A két ország eddig viszonylag jó kapcsolatban állt egymással, azonban kérdéses, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható feszültségek mire vezetnek majd.

Mi a helyzet Mol-ügyben?

A Večernji list hasábjain megjelent jogi elemzés azt taglalja, hogy Horvátország – a kabinet nyilatkozatai ellenére – mára elvesztette elővásárlási jogát a jelenleg a MOL által birtokolt Ina-részvények felett. Mindezzel párhuzamosan pedig Zoran Milanović kormánya valósággal kapkodja a fejét. A horvát miniszterelnök egy hete még hitt a MOL eladási szándékában, mára viszont koránt sem biztos a dolgában; kormánya inkább állásfoglalást kért a magyar olajtársaságtól.

A Večernji list horvát napilap ismét részletesen foglalkozott a horvát olajtársaság köré tekeredőmind hangosabb botránnyal. Ezúttal jogi szempontból megközelítve a kérdést arra jutottak, hogy Horvátország – a kormányzat magabiztossága ellenére – minden bizonnyal elvesztette a most magyar kézben lévő Ina-részvények kapcsán az elővásárlás jogát. Ennek fényében pedig, ha a magyar olajtársaság valóban értékesíteni kívánja horvát partnerében fekvő részvénypakettjeit, akkor Zágráb nehéz anyagi helyzetén kívül kénytelen lesz megbirkózni a potenciális vetélytársakkal is.

Mégis érdemes lenne chilei cseresznyével foglalkozni?

A saját régiójában a legversenyképesebb gazdaságnak tartott Chile nem csupán előnyös befektetési és kereskedelmi kapcsolatokat kínál Magyarország számára, hanem számos tekintetben követendő példákat is állíthat egymás számára a két ország, hiszen több szempontból is hasonlítanak egymásra.

A földrajzi távolság ellenére akár két-, vagy akár háromszorosára is növelhető a magyar-chilei külkereskedelmi forgalom – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Nikoletti Antal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – Chile magyarországi nagykövetségének segítségével – ennek elérése érdekében szervezetttájékoztatót a múlt hét közepén. Az üzletember-találkozó a „Fókuszban Latin-Amerika” című rendezvénysorozatuk legutóbbi állomása volt.

Grúzia jobban teljesít?

A 2012-ig ellenzékben lévő Grúz Álom párt tavaly október 1-én meglepetéssel nyert nagy fölénnyel a parlamenti választásokon, így immár több mint egy éve irányíthatja Grúziát. Mihail Szaakasvili elnöki mandátuma csupán néhány nap múlva, november 17-én lejár, így vele együtt egy hosszú korszak is búcsúzik. Valójában annak a korszaknak már 2012 októberében vége lett, hiszen az ugyanabban az évben életbe lépett új alkotmány szerint az elnöknek szinte csak reprezentatív funkciói maradtak, és a grúz politikai élet valódi irányítója a miniszterelnök lett. 2012 októberétől ez a személy a Grúz Álom létrehozója és elnöke, Grúzia egyik leggazdagabb embere, a milliárdos Bidzina Ivanisvili. Lássuk, mit tett az elmúlt egy év alatt.

Miheil Szaakasvili kétségtelenül sokat tett Grúziáért, és sikerült kimozdítania az országot a poszt-szovjet világából, modernizálta a büntetés végrehajtást, a bírósági rendszert, demokratikus intézményeket hozott létre, komoly gazdasági átalakításokat hajtott végre és szinte teljesen visszaszorították a korrupciót.

A Bestia nyomában

Kilencedik alkalommal kerekednek fel közép-amerikai szülők, hogy megkeressék az amerikai álomhoz vezető úton eltűnt gyermekeiket.

December 2-án indul útnak a közép-amerikai szülők karavánja, hogy eltűnt gyermekeik nyomára bukkanjanak. Idén lesz a kilencedik alkalom, hogy Mexikó területére lépnek, s 14 államot járnak majd végig, mintegy 4830 kilométert megtéve a guatemalai, salvadori, hondurasi és nicaraguai anyák és apák abban a reményben, hogy megtalálják vagy hírt kapjanak évekkel ezelőtt eltűnt gyermekeikről. Az utazás célja egyben az is, hogy felhívják a figyelmet a jobb élet reményében hazájukat elhagyó migránsok útjának veszélyeire, az emberetlen körülményekre, a drogkartellek és a hivatalos személyek visszaéléseire.