Választások Chilében: Bachelet visszatérhet az elnöki székbe

Vasárnap tartják az elnök- és parlamenti választásokat Chilében. Az államfői posztért kilenc jelölt versenyez. A felmérések alapján Michelle Bachelet kapná a szavazatok többségét, ezzel szinte biztos, hogy a 2006-tól 2010-ig tartó elnöki ciklusa után újból irányíthatja az országot. Az is nagyon valószínű, hogy a baloldal többséget szerez a parlamentben. Bacheletnek és kormányának viszont nem lesz egyszerű dolga a kampányban ígért reformok megvalósításában.

A vasárnapi választásokon összesen kilenc jelölt van versenyben az államfői pozícióért. A parlament alsóházában a 120 képviselői hely mindegyikét, a Szenátusban a 38 szenátori hely közül húszat újítanak meg. Az előzetes közvélemény-kutatások alapján Michelle Bachelet győzelme várható az elnökválasztáson.

Az állami kutatási központként működő Centro de Estudios Públicos (CEP) október végén publikált adatai szerint az exelnöknő a szavazatok 47 százalékát szerezné meg. Az is elképzelhető, hogy már az első körben megnyeri a választást, és nem lesz szükség második fordulóra. Erre akkor kerülhet sor, ha vasárnap elnyeri a voksok abszolút többségét. Az IPSOS által végzett, múlt héten közzétett felmérés eredményei alapján azonban két forduló lesz. Ha lesz második forduló, azt decemberben 15-én tartják majd.

Bachelet reformtervei

A középbaloldali pártszövetség, a Nueva Mayoría színeiben induló Bachelet programjának legfontosabb pontjai az oktatás és az adórendszer reformja, valamint egy új alkotmány a jelenlegi helyett, mely a Pinochet diktatúra alatt lépett életbe. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése kiemelt célja. A baloldal jó eséllyel megszerzi majd a parlamenti többséget vasárnap.

Bachelet elnöki programjának, a tervezett reformoknak a megvalósításához jelentős többségre kellene szert tenniük, hiszen az új alkotmány elfogadásához a jobboldal beleegyezésére is szükség van, ez viszont aligha fog megtörténni. Kérdéses, hogy az oktatás minőségének javításához hogyan biztosítják majd a szükséges közkiadásokat. A kampány nagy elvárásokat ébresztett a társadalomban, és ha nem tudják megvalósítani az ígért változásokat, az könnyen újabb tiltakozásokhoz vezethet – áll az Infolatam elemzésében.

Kevés eséllyel indul a jobboldal

A jobboldal jelöltje, Evelyn Matthei korábbi munkaügyi miniszter 14 százalékot érne el a CEP felmérésének eredménye alapján, mellyel jócskán elmarad Bachelet mögött. Matthei programjában többek között a nők foglalkoztatásának növelése, a nyugdíjak emelése, a közbiztonság javítása, egészségügyi reformok szerepelnek. A jelenleg kormányzó jobboldal igyekszik mindent megtenni azért, hogy jelöltje bekerüljön a második fordulóba. Az optimistább becslések szerint 25 százalékot érhet el Matthei, ami jóval kevesebb, mint a jobboldal által korábban hagyományosan megszerzett 40% körüli eredmény – írta az El País.

Nincs könnyű helyzetben a chilei középjobb. Annak ellenére, hogy a gazdasági mutatók kedvezően alakultak Sebastián Piñera kormányzásának alatt – a GDP hat százalékkal nőtt évente, a munkanélküliség hét százalékos a Világbank 2011-es adatai szerint-, az olyan kihívásokat, mint a felsőoktatás vagy a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, nem sikerült megoldaniuk. A 2011-ben kezdődött diáktüntetések rávilágítottak ezekre a hiányosságokra.

A jelöltállítás sem ment könnyen a jobboldalnak: először úgy tűnt, hogy Laurence Golborne vagy Andrés Allamand, Piñera kormányának korábbi miniszterei közül kerül ki a jelölt. 2013 áprilisában Golborne visszalépett, miután botrányokba keveredett. A júniusban tartott előválasztások után Pablo Longueira lett a jelölt, de nem sokkal később ő is bejelentette, hogy nem indul. Ezután esett a választás Evelyn Mattheire. A kormánykoalíció két pártja, a Nemzeti Megújulás (Renovación Nacional) és a Független Demokrata Unió (Unión Demócrata Independiente) közötti ellentétek szintén nehezítik a jobboldal helyzetét.

Kérdéses, hogy a választásra jogosult 13 millió chilei állampolgár közül hányan mennek el szavazni. A mostani választásokon ugyanis már nem kötelező a részvétel, önkéntes alapon iratkozhatnak fel és adhatják le voksukat a polgárok. A rendszert a tavaly októberi helyi választásokon már kipróbálták, akkor viszont a választásra jogosultak 60 százaléka nem járult az urnákhoz. Emiatt minden politikai csoport egy hasonlóan alacsony részvételi aránytól tart a vasárnapi választásokon. Még a biztos befutónak tűnő Bachelet is arra szólította fel a híveit, hogy menjenek el szavazni. Már az első fordulóban nyerni szeretne, mert akkor hamarabb elkezdhet készülni az elnöki teendőkre.

A jelöltek közül még Franco Parisi üzletember esélyes. Ő tíz százalékot gyűjtene a CEP szerint, ezzel veszélyt jelenthet Matthei számára, mivel előfordulhat, hogy előtte végez. Parisi új szereplő a politikában, korábban televíziós műsorvezető volt. A legutóbbi elnökválasztáson húsz százalékot szerző, volt szocialista Marco Enríquez-Ominami a negyedik helyen végezne vasárnap a felmérések alapján. Őt követi Marcel Claude, Roxana Miranda, Alfredo Sfeir, Ricardo Israel és Tomás Jocelyn-Holt.