Brüsszel rászállt a német exportra

Az Európai Bizottság elemzést készít arról, hogy milyen hatást gyakorol az Európai Unió gazdaságára a német külkereskedelmi mérleg rekord nagyságú többlete.

„Erre a pofonra büszkék lehetünk” – reagált a brüsszeli bejelentésre Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke a Handelsblatt csütörtöki beszámolója szerint.

A bizottság előző nap közölte, hogy úgynevezett mélyreható elemzést készít 16 uniós tagország mellett Németországról is, mert makorgazdasági egyensúlytalansághoz vezető tényezőt azonosított. Ez a német esetben a rendkívüli dinamikával bővülő kivitel hatására emelkedő külkereskedelmi többlet, amely meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékában meghatározott küszöbértéket.

A mérleg többlete már 2006 óta meghaladja a tűréshatárt, és 2015 végéig várhatóan nem változik a helyzet a bizottság előrejelzése szerint.

A brüsszeli vizsgálat a német gazdaságpolitika körül évek óta tartó viták sorába illeszkedik. A bírálatok szerint a német gazdaság versenyképessége az uniós társállamok rovására javult annak révén, hogy a német vezetés az ezredforduló körül kialakult válságot a hazai kereslet növekedésének visszafogásával – egyebek között a béremelkedés fékezésével – és a kivitel élénkítésével kezelte. A német gazdaság így „exportfüggővé” vált, és akadályozza az egyenlőtlenség mérséklését az euróövezetben.

„Senkinek sem kötelező német árut vásárolni” – mondta a Handelsblattnak a BDI elnöke, aki szerint az export felfutása kizárólag a német áruk kiválóságának tulajdonítható. Az euróövezeti válság kezelésével összefüggő kritika pedig azért sem helytálló, mert a közös pénzt használó uniós tagállamok térségével szemben az utóbbi hat évben megfeleződött, a GDP 2,2 százalékára csökkent a külkereskedelmi többlet.

Mások üdvözlik a bizottság lépését. Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője szerint például a siker receptjének tartott német modell valóban felülvizsgálatra szorul, Németország azonban „hosszabb távon nem a kereskedelmi partnereinek, hanem saját magának árt”. A modell szerinte nem eredményez fenntartható növekedést, mert elhanyagolja a hazai keresletet, így egészségtelenül alacsony a beruházások szintje, a megtakarításoké pedig túlságosan magas.

A pártok elutasítják a brüsszeli bírálatot. „Semmiféle teendőnk nincs ebben az ügyben” – szögezte le Andrea Nahles, a szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára a Die Weltnek nyilatkozva. Az erős export „jólétünk egyik tartóoszlopa” – tette hozzá Herman Gröhe, a konzervatív CDU főtitkára. „Nem lehet Németország meggyengítésével megerősíteni Európát” – jegyezte meg a bajor CSU főtitkára, Alexander Dobrint.

A 2002-ben a munkaerőpiacon és a szociális ellátórendszerben bevezetett reformoktól kezdve 2012-ig a német export a GDP 30,4 százalékáról a GDP 44 százalékára emelkedett. Tavaly összesen 1097 milliárd euró értékben exportált Németország, ezzel a harmadik helyen állt Kína és az Egyesült Államok mögött. A legnagyobb piac az eruóövezet, a térségbe 411,4 milliárd euró értékben exportáltak német cégek 2012-ben.

A külkereskedelmi mérleg – a kivitel és a behozatal különbsége – egyre nagyobb többletet mutat, az idén várhatóan 200 milliárd euró lesz, ami minden korábbinál több. A Handelsblatt számításai szerint az utóbbi tíz év összesített külkereskedelmi többletéből törleszteni lehetne Görögország, Spanyolország és Portugália teljes államadósságát.