Így tör előre a szlovák szélsőjobb

Marián Kotleba szélsőséges néppártjának besztercebányai előretörése csak azokat lephette meg, akik mindenáron a meglepettségre törekedtek.

Sokan, sokszor figyelmeztettek a ĽSNS folyamatos erősödésére, a krasznahorkai történet teljes félrekezelésére, a helyi lakosok frusztráltságának és a romakérdés komplexitásának kettős nyomásából kialakuló veszélyre, a Slota-féle magyarellenes jobboldal leáldozására és a militáns, romaellenes szociális szélsőjobb kialakulására. Jómagam 2010-ben cikkeztem erről először nyilvánosan, cikkem akkori címét – Kotleba ante portas – most úgy módosítanám: Kotleba áttörte az érdektelenség kapuját.

Most nem szeretnék a szélsőjobb előretörésével komolyabban foglalkozni – azt itt is és máshol is megtették a korán odafigyelők és a későn ébredők egyaránt –, inkább arra a kérdésre koncentrálnék, hogy Kotlebának van-e valós támogatottsága a magyarok körében. A megyei választási adatok településszintű bontása részlegesen ad lehetőséget egy ilyen irányú elemzésre is. Megyei szinten a szélsőjobbos pártelnök 21.3%-ot fogott, ez több mint 26 ezer szavazatot jelentett és a második helyet, maga mögé utasítva az SDKÚ-s Kaníkot is. A Smeres Maňka néhány tizeddel az 50% és ezzel a második kör elkerülése alatt maradt, ami nagyon jó szolgálatot tehet a kampányoló parlamenten kívüli ĽSNS-nek. (Lásd még: Nagyszombat és MKP.)

Besztercebánya megyében összesen 154 olyan települést azonosítottam, ahol nagyobb számban és/vagy arányban élnek magyarok. A települések közé bekerült mind a négy magyar érintettségű járási székhely – nyugatról keletre Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat és Nagyrőce – is. Organikusan a régióhoz tartozna még a Rozsnyói járás is, de mivel az közigazgatásilag máshová tartozik, az ott élők nem szavazhattak Kotlebára. (Ami a mérsékelt erők számára talán nem is olyan nagy baj, tekintettel arra, hogy Kotleba talán legsikeresebb, krasznahorkai performansza éppen ebben a megyében zajlott.) Ha csak ezeket a településeket nézzük, úgy a fenti arányok módosulnak: Maňka 39%-ra esik, Kaník 21% alá jön fel, Kotleba támogatottsága pedig 15%-on állapodik meg. Első látásra az utolsó adat meglepően magas, hiszen a déli településeken a magyarok mellett a romák is nagy számban vannak jelen, de ez az eredmény nem végleges: a magyarlakta minta elegendően nagy ahhoz, hogy abból további szeleteket levágva pontosítsuk a következtetéseket.

Egy további lehetséges almintát a 20 legnagyobb arányban magyar település szavazati arányainak elemzése jelenti. Ez a harmadik minta kezeli a csupán kis arányban magyarok által lakott településekből adódó tendenciákat, azonban nem tartalmaz városokat.  A legnagyobb a mintában maradó falu Rimaszécs, mintegy 1600 fővel. Ebben a mintában már jelentős eltéréseket láthatunk: Maňka magas, 47%-os eredménye mellett Kaník 20%-ot kapott itt, Kotleba viszont „csak” 6.5%-ot. Erősödést mutattak az egyéb jelöltek, elsősorban két, kis pártok által támogatott roma jelölt, Emil Samko és Ladislav Fízik. (Előbbi a nagyrőcei Jolsváról, utóbbi a rimaszombati Baracáról.)

Nem csak ez az utóbbi felfedezés, de a mintába került települések változatossága és a Kotleba-féle formáció agendája is azt sugallja, hogy érdemes külön megnézni a romák által lakott és nem lakott települések adatait. Ehhez a mintához a saját – a roma atlasz alapján készült – becsléseimet használtam. A mintából kiválogattam azokat a településeket, ahol a magyarok hivatalos aránya meghaladja a 70%-ot, majd pedig ezeket rangsoroltam a romák vélhető aránya szerint. Az első almintába az a 20 település került, ahol a romák aránya meghalad(hat)ja a 25%-ot. Itt ismét Rimaszécs a legnagyobb település, a többi jellemzően 150-500 főnyi népességet tesz ki, néhány kivétellel. Ebben az almintában Maňka 42%-ot kapott, Kaník 21%-ot – ezek nem jelentenek nagy változást, különösen Kaník esetében, Kotleba viszont 7.8%-a jött fel, az egyéb jelöltek – ismét elsősorban Fízik és Samko – rekord eredménye mellett. Ebben a mintában tehát nagyobb Kotleba támogatottsága, mint a romák arányát figyelembe nem vevő előzőben. Mivel feltételezhető, hogy nem a romák szavaztak nagyobb számban az extrémista pártfőnökre, csak az a kézenfekvő feltételezés marad, hogy a romákkal egy településen élő magyar nem-romáknak egy jelentősebb része Kotlebára szavazhatott. A pontos adat jelenleg megbecsülhetetlen – hiszen „bezavarnak” a képbe a szlovákok is, a népszámlálási és a becsült etnikai adatok pedig kibékíthetetlenek –, a tendencia azonban jól látható.

Ez az elmélet a hasonló módon képzett, a 20 legkisebb arányú roma lakossal rendelkező, legalább 70%-ban magyarok által lakott Besztercebánya megyei település almintáján tesztelhető. A mintába a demográfiai tényezőknek megfelelően a korábbiaknál több település került bele a Nagykürtösi járásból, és közülük kerül ki a két legnagyobb is, az egyaránt 1000 fő alatt járó Lukanénye és Ipolynyék. Ebben a mintában – és most jön a slusszpoén – Maňka magas, 48%-os eredménye mellett Kaník 34%-ra jön fel. Ebből kitalálható, hogy Kotleba alacsony, 4%-os támogatottsággal rendelkezik ezeken a településeken, és az egyéb jelöltek támogatottsága visszacsúszott a megyei átlagra, ami kevesebb mint a romákkal vegyes mintákban látott adat fele.

A romák által nem lakott magyar települések mintázata segít a kérdések tisztázásában. Itt először látható komolyabb támogatottság Ľudovít Kaník neve mellett. Országosan is igaz, hogy a jobboldal politikusai általában a magyar körzetekben számíthatnak a legnagyobb támogatásra, nyilván a baloldal nacionalizmusa és a magyar közélet az összszlovákiai politikai témákkal kapcsolatos alacsonyabb ismeretszintje miatt. Ez a fajta jobboldali preferencia egyértelműen megjelenik a romák nélküli mintában, nem látható viszont a többi almintában, amelyek meglepően konzisztensek Kaníkot illetően.

Ez arra utal, hogy a romák által nagyobb számban lakott településeken egyértelműen máshogy és más logika alapján szavaztak úgy a magyarok, mint a romák. Hogy nem csak a romák, az abból látszik leginkább, hogy a teljes magyarlakta minta és a romák szempontjából vegyes 20 legnagyobb arányban magyar település adatai sok tekintetben eltérnek az utolsó mintában látottaktól. Úgy tűnik, hogy Kotleba támogatottsága kb. 3-4 százalékponttal magasabb lehet a magyarok és romák által vegyesen lakott falvakban, mint ott, ahol ez az együttélés nincs jelen. Az alsó minta 4%-a „zajnak” tekinthető: azokból áll, akik vagy szlovákként, vagy a szélsőjobbra nyitott magyarként Kotlebára szavaznak, a helyi sajátosságoktól függetlenül. Ők nem különösen aggasztóak a jövő szempontjából, ilyen személyek vannak és lesznek, különösen kisebbségi/többségi vegyes közegben. A problémát a maradék 3-4 százalékpontnyi személy jelenti, akik feltételezhetően túlnyomó többségben magyarok, és akik azért támogatják Kotlebát, mert problémáik vannak a romákkal.

Az adatok alapján tehát úgy tűnik, hogy Kotlebának van támogatottsága a magyarok körében, de egyenetlenül: elsősorban ott, ahol a magyarok romákkal is együtt élnek. Ez arra utal, hogy az a frusztráció, ami a szavazók ötödét az extrémista pártfőnök támogatásába kergette, a magyar településeken is elkezdte felőrölni a mérsékelt politikai ázsióját és tartalékait. Ezt a folyamatot most kellene megállítani: helyi jelenléttel, őszinte beszéddel és gyakori, célzott cselekvéssel. De erről sem most írok először. Az viszont tuti, hogy sokkal költségesebb lesz kiverni Kotlebát a magyar falvakból, ha egyszer ott megveti a lábát, mint ma, amikor még csak kopogtat – merthogy a magyar falvakban most ért a kapu elé. Ha csak a gömöri magyarok választanák a parlamentet, ma már Kotlebáéknak is jutna mandátum.

Parameter.sk / Ravasz Ábel

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »