Várhatóan nemet mond a törvényre a Verespatak-bizottság

Románia 25 településéről és külföldi nagyvárosok lakóinak összefogásával született meg vasárnap az a Verespatakot védő üzenet, amelyet a bányaberuházás ellen tiltakozók hétfőn a Verespatak-bizottságnak kívánnak átnyújtani. A testület hétfőn várhatóan leszavazza a beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Mihai Goțiu újságíró, aktivista szerint vasárnap Dublin, Róma, München, Brüsszel, New York és Chicago is csatlakozott a hazai utcai tüntetésekhez, amelyekről azonban a hírcsatornák nem, vagy csak alig számoltak be hétfőn. Goțiu szerint az immár világméretet öltő tiltakozások nyomására nem tehetik meg a politikusok, hogy a lakosság kérését figyelmen kívül hagyva hozzanak döntést a bányaberuházásról.

Tizenegyedszerre vonultak utcára vasárnap a verespataki bányaberuházás ellen tüntetők országszerte. Kolozsváron délután gyülekeztek százával az emberek, jó ideig több volt a rendfenntartó, mint a tüntető. A beszámolók szerint a vasárnap délutáni órákban Kolozsvár főterén feszült volt a hangulat, ebben nagy szerepet játszott az elmúlt két hétben tapasztalt csendőri túlkapás, amikor teljesen indokolatlanul a csendőrök erőszakosan bántak el a tüntetőkkel számos nagyvárosban: Bukarestben, Brassóban és Kolozsváron is.

Az esti órákban a mintegy ezer ember elindult „szokásos” útvonalán, kormányellenes jelmondatokat skandálva. Élükön egy hatalmas, 2 méter átmérőjű felfújható paradicsom járt, amelyre szomorú arcot festettek. A kolozsvári tüntetésnek este 21 óra körül lett vége a polgármesteri hivatal épülete előtt, ahol búcsúzóul a tüntetők és a csendőrök kezet fogtak egymással a jövő heti viszontlátásig.

A Mediafax arról számol be, hogy vasárnap több, kisebb településen a Nyugati Érchegységben utcára vonultak az emberek, hogy a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozzanak. Eddig ez nem volt jellemző, csak az ország nagyobb városaiban voltak megmozdulások. Gyulafehérváron, Topánfalván és Bisztratelepen is néhány százan gyűltek össze és összefogásra buzdították a lakosságot Verespatak és a Nyugati Érchegység megmentéséért. Mindannyian azt kérték a képviselőktől, ne szavazzák meg a bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezetet.

Bukarestben a Verespatak-tüntetéssel egy időben, ugyanazon a helyen kapott engedélyt utcára vonulásra a főpolgármesteri hivataltól a román legionáriusok egyesülete – ám erről a hírcsatornák nem, csak a tüntetők számoltak be, közösségi oldalakon. A tiltakozók összefüggést vélnek felfedezni a keresztszervezésben, és értesíteni kívánják a nemzetközi emberjogi szervezeteket a történtekről. Mi több, Izrael bukaresti nagykövetét és az Ellie Wiesel Intézetet is felkeresik, hogy vizsgálják  ki, miként lehetséges, hogy Románia hivatalosan is engedélyt ad antiszemita megmozdulásokra a fővárosban.

A parlamenti Veresptak-bizottság hétfőn szavaz az aranybánya-beruházást elősegíteni hivatott törvénytervezetről. Ezt már többször elhalasztották, az újabb csúszásról pedig azt követően született döntés csütörtökön a bizottságban, hogy a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjainak továbbra sem sikerült konszenzusra jutniuk a tervezet kapcsán.

Korodi Attila, az RMDSZ színeit képviselő bizottsági tag korábban a maszol.ro-nak elmondta: azért született döntés a halasztásról, hogy a kormánykoalíció időt nyerjen, és a hétvégén folytathassák a tárgyalásokat. A politikus nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy koalíciós megállapodás jön létre a kérdésben.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatja a kormány törvénytervezetét, a fő koalíciós partnerük, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont ellenzi azt. A liberálisok azt akarják, hogy a testület utasítsa el a kormányzati tervezetet, és dolgozzanak ki egy új bányatörvényt.

Korodi szerint a PSD keresi a konszenzust koalíciós partnerével. Erre utal az is, hogy csütörtökön délután Victor Ponta és Crin Antonescu, az USL szociáldemokrata és liberális társelnöke találkoztak egymással. A megbeszélés után Antonescu közölte, hogy szóba került ugyan a verespataki projekt, de a liberálisok álláspontja továbbra is változatlan.

Verespatakon a Roșia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat akarja megnyitni Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki a vitatott ciántechnológia alkalmazásával.