„Magyar” szankciókkal sújthatják a lengyeleket?

Akár a magyar sztori – a kohéziós alapok egy részének felfüggesztése – is megismétlődhet Lengyelországgal, amely szinte minden tekintetben elmulasztotta 2013-as költségvetési házi feladatainak teljesítését. A Bizottság még töri a fejét a válaszon, de a mulasztás könnyen a lengyel pénzügyminiszter székébe kerülhet.

Feladta a leckét Lengyelország az Európai Bizottságnak, amely a jövő héten értékeli több, az államháztartási hiány előírt szintre való leszorítására a nyáron haladékot kapó tagállam teljesítményét. Varsó másokkal egyetemben egy év türelmi időt (2013 vége helyett 2014 végét) kapott a Bizottság ajánlására a pénzügyminiszteri tanácstól a túlzott mértékű hiány megszüntetésére, ám minden jel szerint nem volt képes felmutatni a kedvezményért cserébe elvárt eredményeket.

„Lengyelország igazi fejtörés a számunkra. Minden kétséget kizáróan a jövő heti fiskális csomag legkényesebb döntése” – közölte a BruxInfóval egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli forrás.

Lengyelországgal a fő probléma, hogy sem nominálisan, sem strukturálisan nem lesz képes idén hozni a Tanács által elvárt költségvetési erőfeszítést. A 2013 végi deficit a Bizottság kedden közzétett őszi előrejelzései szerint 4,8 százalékkal meghaladja majd az ezévi hiánycélt, ráadásul az előírt strukturális hiánycsökkentés is kisebb lesz a vártnál.

Brüsszelnek enyhítő körülmények (például váratlanul visszaeső növekedés) hiányában elvileg nem lenne más választása, mint szankciókat javasolni a vétkező Varsóval szemben, amely nem hozhatja fel mentségként a lassú növekedést. Lengyelország ugyanis az egyetlen tagállam volt, amely a válság évei alatt nem esett recesszióba, igaz 2013-ban „csak” 1,3 százalékra lassult a növekedés üteme, ami így is messze felülmúlja az uniós átlagot (vagyis a stagnálást).

A lengyelek tehát könnyen ugyanolyan helyzetben találhatják magukat, mint Magyarország két évvel ezelőtt, amikor a Bizottság javaslatára a pénzügyminiszterek befagyasztották a kohéziós alapokból járó kötelezettségvállalások egy részét. Ennek ellenére a helyzet nem teljesen ugyanaz, a lengyeleknek ugyanis 2014 a határidő a túlzott mértékű hiány felszámolására. Kérdéses, hogy a Bizottság figyelembe veszi-e ezt.

És itt a másik magyar párhuzam. Varsó ugyanis 2014 végére a Bizottság előrejelzései szerint úgy produkálna GDP-arányosan 4,6 százalékos költségvetési többletet, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan az állami költségvetésbe készül átterelni a második pilléres magánnyugdíj-vagyont. Amit Brüsszel egyszeri intézkedésnek tekint és nem számolja el a strukturális hiánycsökkentés terhére. Tovább bonyolítja a képet, hogy Brüsszel mostani prognózisa szerint 2015-ben újra 3 százalékot meghaladó lenne (-3,3%) a lengyel államháztartási hiány.

Ha Lengyelországot szankcionálják, az hírek szerint könnyen a bűnbaknak megtett lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski székébe kerülhet.