Török átok: szíriai menekültválság

Egyre nagyobb feszültséget okoznak a Törökország felől az Európai Unióba illegális módon belépő szír menekültek ezrei. Görögország mintájára Bulgáriában is építik már a falat, ugyanakkor ez aligha állítja meg a menekültáradatot. Szíriai, közel-keleti és észak-afrikai menekültek százai lépik át a bolgár határt, ugyanakkor sokuk képtelenek a normális társadalmi életre. Az elemzők szerint Törökországból akadály nélkül átengedik őket, hogy ezzel zsarolják az Európai Uniót.

Menekültválság Bulgáriában

A szíriai válság kihatásait közvetlenül is megérezte a bolgár társadalom azt követően, hogy immáron több ezer közel-keleti menekült érkezett Bulgáriába. A bolgár belügyminisztérium hivatalos adatai alapján eddig 7496 fő lépte át illegálisan a bolgár-török határt, további 620 főt pedig fogva tartanak egyes határőrségeken. A valós adatok ugyanakkor ettől valószínűleg jelentősen eltérnek, hiszen a 210 kilométer hosszú török-bolgár határ egyes szakaszait, azok erdős jellege miatt, szinte lehetetlen folyamatosan megfigyelés alatt tartani a jelenlegi bolgár költségvetés adta keretek között. A helyszínen végzett felmérésekből kiderült, hogy naponta legalább 50-100 fő lépi át a zöldhatárt anélkül, hogy a bolgár határőrség feltartóztatná őket. Az általános felfogással ellentétben a menekülteknek csak mintegy 40 százaléka szír állampolgár, a nagyobb része közel-keleti (afgán, pakisztáni, iraki) és afrikai (algériai, kongói, csádi, szudáni) származású személy. A probléma abból adódik, hogy a bolgár állam egyrészt nem rendelkezik kellő forrással, hogy megfigyelés alatt tartsa az egész bolgár-török határt, másrészt nem tudja visszatoloncolni őket Törökországba. Görögországgal és Romániával ellentétben, Törökországgal nem kötött Bulgária kétoldalú szerződést a menekültek visszatoloncolása ügyében.

A problémák 2013 nyarán érték el a kritikus pontot, a társadalom egyre nagyobb része rossz szemmel nézi a menekült táborok körül egyre növekvő bűnözést. A Szófiában és más bolgár településeken (Harmanli, Vrazsdebna, Kovacsevci, stb.) található ideiglenes menekülttáborok nem tudják befogadni a rengeteg menekültet, akik közül sokan nem képesek beilleszkedni, még minimális szinten sem, a bolgár társadalomba. Természetesen nem lehet általánosítani, ugyanakkor a táborok környékén élők szerint többszörösére nőtt a kábítószer-fogyasztók aránya az elmúlt évekhez képest, a bevándorlók gyakran fizetés nélkül próbálnak elmenekülni éttermekből és üzletekből, továbbá agresszívan viselkednek a helyi lakossággal szemben. A bolgár társadalomra alapvetően jellemző, hogy sokkal inkább hajlik az idegenek befogadására (az emberek természetéből adódóan), mint például a görög vagy más nyugat-európai államok lakossága, ugyanakkor a menekültek egyre nagyobb terhet jelentenek a bolgár költségvetésre.

Épül a fal

A hatalmon lévő Oresarszki-kormány sokáig elzárkózott a bolgár-török határ legkevésbé őrzött szakaszának fallal történő lekerítésétől, ugyanakkor az indulatok eszkalálódásától tartva októberben úgy döntött, hogy 2014 februárjáig két fázisban felépítik a sürgősségi védelmi rendszert. Ennek a védelmi rendszernek a kialakítása tartalmazná a határhoz közeli erdős térségek földútjainak előkészítését is, hogy a bolgár határőrség járművei megközelíthessék a kérdéses 100 kilométeres határszakaszt, ahol 3 méter magas drótkerítést kíván felállítani a kormány. A környék falvaiban élők szkeptikusak a terv sikerességét illetően, hiszen többek szerint a drótkerítés átvágására alkalmas eszközöket minden településen be lehet szerezni. Egyes megbízható információk szerint a menekülteket szervezetten utaztatják embercsempészek, akik többszázezer forintnak megfelelő összegeket kérnek tőlük ezért a szolgáltatásért. Az embercsempészek gyakran megtévesztik a menekülteket azzal, hogy ha átlépik a határt, akkor máshol, a nyugat-európai országokban valamelyikében találják magukat, továbbá elveszik tőlük személyazonosító okmányaikat arra hivatkozva, hogy így könnyebben jutnak menekültstátuszhoz.

Több szír származású menekült szerint a határt átlépő személyek kálváriája már Törökországban kezdődik, ahol a határőrök még segítenek is az embercsempészeknek, hogy átlépjék a bolgár határt. Az embercsempészek a legtöbb esetben otthagyják a menekülteket a határ túloldalán, s visszatérnek Törökországba, a menekültekre pedig a túlzsúfolt bolgár menekült táborok körülményei várnak. A tábori szobákban gyakran 18-20, vagy annál is több személy él, az internáló táborokból vagy szociális otthonokból átalakított épületek elavultak, gyakran nincs meleg víz és áramkimaradások is előfordulnak. A meglévő táborok telítettsége következtében a bolgár kormány arra kényszerült, hogy új helyszíneken keressen szálláslehetőségeket a menekülteknek. A probléma egyrészt onnan adódik, hogy a kiszemelt település lakossága szinte minden esetben egyöntetűen kiáll a menekültek befogadása ellen a településre – ez történt Kazanlak városában is, ahol pártállástól függetlenül a város lakossága elutasította egy rendőriskola menekülttáborrá történő átalakítását. Másrészt, az amúgy is problémás 2013-as költségvetés megtervezésénél, nem kalkuláltak az ilyen jellegű költségekkel. Bulgária az Európai Unióhoz fordult segítségért – várhatóan, hosszú és eléggé bonyodalmas egyeztetéseket követően, az Európai Bizottság 11,5m millió eurót fog biztosítani Bulgáriának a Belső Biztonsági Alapból. Az Európai Unió eredetileg a menekültek ellátásának javítását és integrációját kívánta elősegíteni, ugyanakkor Bulgáriában ezt egyértelműen ellenezték, hiszen sokkal nagyobb szükség van a határ megerősítésére és a menekültek visszafordítására, mintsem azok befogadásának támogatására.

Bulgáriában nyíltan elutasítják a nyugat-európai példát, hogy muzulmán bevándorlókat fogadjanak be, és megpróbálják őket integrálni, hiszen ezek a menekültek aligha telepednének le egy Bulgáriához hasonló tranzitországban. Legnagyobb részük már nyilatkozott azon szándékáról, hogy amint megkapja a menekültstátuszt a bolgár államtól, Nyugat-Európába kíván utazni. A bolgár lakosság azonban attól tart, hogy amíg ez be nem következik, a beilleszkedésre nem képes rétege a menekülteknek bűnözésből fog megélni. A szélsőséges eszméktől is tartanak a balkáni országban, hiszen Szófiában leginkább a Banja Basi dzsámi környékén telepedtek le a harmadik világból érkezett menekültek és a főváros központját ezzel kétes környékké változtatták.

Sokan a megoldást a zöldhatár lezárásában látják, ugyanakkor ez aligha kivitelezhető a bolgár állam forrásaiból, továbbá a Törökország által tanúsított magatartás is jelentős mértékben megnehezíti a bolgár határőrség munkáját. Bolgár külügyminisztériumi diplomaták személyesen nyilatkoztak nekünk arról, hogy szerintük Törökország külpolitikai doktrínájához kiválóan passzol a szíriai menekültáradat, hiszen az Erdogan-Davutoglu kettős agresszív terjeszkedési politikáját segíti az, ha a balkáni államok biztonságpolitikai nehézségekkel szembesülnek. A nyilatkozók szerint Törökország határvédelmét csak akkor fogja az európai érdekek mellé állítani, ha sikerül kicsikarni Németországtól és Franciaországtól bizonyos vízumpolitikai engedményeket, mint például a török állampolgárok vízummentességét. Az Európai Bizottság hosszú idő után idén októberben ismét beindította a de facto reménytelen török csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor ez leginkább csak diplomáciai eszköznek tekinthető a kölcsönös engedmények kicsikarása érdekében.

Belpolitikai feszültségek Bulgáriában

A Bolgár Szocialista Párt (BSzP), a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka által támogatott Oresarszki-kormány megalakulása óta folyamatos tüntetések zajlanak Szófiában az oligarcha politikai elit ellen. A menekültválság a lehető legrosszabb pillanatban következett be a bolgár kormány szempontjából, hiszen a több hónapja tartó tüntetések lassan lecsendesedtek, ugyanakkor egy újfajta tüntetéssorozat vette át a helyüket. A tüntetések az utcák helyett az egyetemek termeiben folytatódik, már több mint egy hete egyetemisták az ország több egyetemén követelik a kormány lemondását. Az egyetemisták eddig több felsőoktatási intézmény előadótermét elfoglalták, s ezáltal jelképesen blokkolják az oktatást ezeken a helyszíneken.

Természetesen a Bolgár Szocialista Párt (BSzP), mint eddig minden tüntetésen, ezúttal is ellentüntetőket vezényelt a helyszínre, hogy azt a látszatott keltse, mintha a társadalomnak csak egy kis szegmense utasítaná el az eddig semmit fel nem mutató kormányt. A közvélemény-kutatások szerint egy politikai status quo alakult ki 2013-ban, amikor sem a fő ellenzéki pártnak – a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) –, sem pedig a két baloldali kormánypártnak nem sikerül konszolidálnia népszerűségét a lakosságon belül. A tüntetések legnagyobb vesztese eddig minden bizonnyal a politikai mérleg nyelvét jelentő EU- és idegenellenes Ataka, amely támogatásának legnagyobb részét elveszítette, ugyanakkor populista retorikája miatt nem szabad őket leírni egy esetleges előrehozott választások esetén. A politikai elemzők egyöntetűen azt jósolják, hogy a 2014-es európai parlamenti választások eredménye fogja világosan előrevetíteni, hogy mikorra várható Bulgáriában az előrehozott választás (a legvalószínűbb, hogy 2014 őszére).

Az Atakának köszönhetően kemény bírálat érte a GERB-et és a BSzP-t az Európai Unió részéről, ugyanis egy igen ellentmondásos parlamenti szavazást követően sikerült megszavazni a szélsőjobboldali párt kezdeményezését a földmoratóriumról szóló törvény meghosszabbításáról. A szocialisták, a populista jobboldal és a szélsőjobboldal képviselői közösen megszavazták, hogy a 2014-ben lejáró külföldi állampolgárok és vállalatok bulgáriai földvásárlását tiltó moratórium további hét évvel érvényben maradjon. Még tisztázatlan, hogy miképpen fogják ezt keresztülvinni, hiszen Bulgária derogációi 2014-től kezdve megszűnnek, ugyanakkor nem sokkal ezt követően mind a szocialisták, mind a GERB-képviselők bejelentették, hogy az Ataka populizmusa megtévesztette őket a szavazásnál és hamarosan módosításokat nyújtanak be.