Múlt hétvégén a gazdasági megszorítások és a munkanélküliség ellen tüntettek több ezren Rómában. A békésen induló tüntetésből több napos sátorozás és összecsapások lettek. A több csoport által szervezett tiltakozás eredményeképpen meginduló tárgyalásokon elsősorban a lakhatási problémákra kerestek megoldást.
Múlt szombaton Róma belvárosában tüntetés kezdődött, amely azután több napig elhúzódott. Az eredetileg békésnek induló tiltakozások másnapra elfajultak, és kapucnis tüntetők garázdálkodtak, kukákat gyújtottak fel és megtámadták a rendőröket. A rendőrség elmondása szerint 15 tüntetőt letartóztattak és két rendőr megsérült az összecsapásokban. A tüntetők petárdákat is robbantottak, és sokan közülük sátrat vertek az Infrastrukturális Minisztérium előtt.
A tiltakozás háttere
A tüntetés közvetlen oka, hogy néhány nappal előtte hozták nyilvánosságra Olaszország 2014. évi költségvetését, amely széles nemtetszést váltott ki a közszféra béreinek befagyasztása és a munkavállalókat sújtó adóterhek – sokak számára – nem elegendő enyhítése miatt. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy a munkanélküliség történelmi magasságokban van, a fiatalok körében 40,1 százalékos.
Az Acampadának (táborozás, sátrazás) is nevezett tüntetést több csoport szervezte, többek között a Franciaország felé vezető gyorsvasút-vonal (Tav) építése ellen tiltakozó „No Tav”, a jelen társadalom problémái (demokratikus deficit, környezetszennyezés, munkanélküliség) ellen fellépő „No Expo”, valamint a Szicíliában amerikai katonai célokra megépítendő műholdas antennák felállítása ellen alakult „No Muos” csoport. A szervezők heterogenitása mutatja, hogy a tüntetésnek egyszerre több célja volt, ami mégis egy közös célban – a társadalmi problémák megoldásában – egyesítette a tiltakozókat.
Az elsősorban fiatal tüntetők a munkanélküliség, a megfizethető lakhatás hiánya és a Franciaország felé építendő nagysebességű vonatkapcsolat elleni transzparenseket lengettek. Ez utóbbi esetében a környezetvédelmi okok mellett azt is kifogásolják sokan, hogy a nagysebességű vasút építésére fordított pénzeket szociális célokra is fordíthatnák.
Menedéket kereső bevándorlók is csatlakoztak a tüntetéshez, és „Lampedusa” feliratú transzparensekkel vonultak, sok észak-afrikai bevándorló ugyanis erre a szigetre érkezik, miután hajóval átszeli a Földközi-tengert. Csak ebben a hónapban közel 400 bevándorló halt meg a hajóút során.
A történések – tömeg és sátrak
A tüntetés szervezői szerint 70 000 ember csatlakozott a felvonuláshoz, amely a város déli részén indult, és végigvonult Rómán. A tüntetés útvonalán lévő boltok közül több elővigyázatosságból bezárt. Közel 4000 rendőr volt szolgálatban. Elmondásuk szerint sok tüntető hátizsákjában könnygáz-lövedékeket és köveket találtak.
A tüntetők közül közel kétszázan még napokig sátrakban aludtak az Infrastrukturális Minisztérium előtt. A Városháza (Campidoglio) tanácsnokai összeültek, hogy megoldást találjanak a tüntetők követeléseire. Ígéretük szerint körülbelül ezer szociális lakóhely létrehozása valósítható meg, míg további négyezer lakhely regionális finanszírozásból történő rendelkezésre bocsátásán dolgozni fognak. A római lakásviszonyokat mutatja, hogy az egyik tüntető szerint 250 ezer üres lakás van Rómában, amelyeket a főváros felvásárolhatna és eladhatna.
Vajon lesznek eredmények?
A tüntetésnek egy eredménye talán lesz: Ignazio Marino, Róma polgármestere ugyanis a kilakoltatások leállítására tett javaslatot az infrastrukturális miniszternek, aki tárgyal majd ez ügyben a kormánnyal. A miniszter is tisztában van vele, hogy súlyos a helyzet, hiszen Rómában hétezer kilakoltatás történt 2012-ben. A polgármester ígérete szerint összeírják majd az üres ingatlanokat, és kiosztják azokat. A tüntetők követelése egyébként pont egybeesik Marino választási ígéretével, vagyis azzal a jelszóval, hogy „senki sem maradhat fedél nélkül”.
Az Infrastrukturális Minisztérium előtt sátrat vert tüntetők egy idő után áttették székhelyüket az elé a börtön elé, ahol két tüntetőt fogva tartottak szombat óta, mivel – elmondásuk szerint – nem vezettek eredményre a miniszterrel folytatott tárgyalások. Az infrastrukturális miniszter ugyanis nem tartja lehetségesnek a kilakoltatások megállítását, mindössze annyit ígért, hogy felemeli a lakhatási támogatásokra szánt keretet, amely a 2013-14-es időszakra 40 millió euró.
A tüntetők azt tervezik, hogy – bár az Acampadának hét közepén vége lett – október 31-én visszatérnek a kérdésre, amikor az állam, a régiók és települések képviselői tanácskoznak majd, és nagy valószínűséggel szó esik a lakásproblémákról is.
Török Orsolya