Ostor és mézesmadzag az energiaárak szabályozása ellen

A nagykereskedelmi energiaárak szabályozása miatt két tagállammal szemben indult már kötelezettségszegési eljárás. A háztartási fogyasztóknál Brüsszel előbb szép szóval próbál rávenni körülbelül nyolc országot arra, hogy fokozatosan vezessék ki a hatósági árszabályozást.

Kettős megközelítéssel próbál érvényt szerezni az Európai Bizottság a villamos áram és a gázárak központi szabályozását tiltó, illetve szűk korlátok közé szorító uniós rendelkezéseknek. Miközben az ipari fogyasztókat a piaci áraktól megkímélő szabályok miatt már két uniós tagállam, Franciaország és Lengyelország ellen is kötelezettségszegési eljárás indult, addig a kiskereskedelmi (így háztartási) szinten inkább szép szóval próbálja meg lebeszélni Brüsszel a központi ármegállapítás fenntartásáról az érintett tagállamokat.

A különbségtétel oka, hogy a nagykereskedelmi árak terén fennálló eltérő szabályozások sokkal jobban torzítják a cégek között a piaci versenyt. A háztartások gáz- és villanyszámláinak növekedését mesterséges eszközökkel kordában tartó tagállami intézkedésekkel szemben ugyanakkor elnézőbb az Európai Bizottság, amely egyelőre a meggyőzés eszközéhez folyamodott.

Ez eddig csak részben járt sikerrel. Brüsszel közbenjárására Románia, Portugália, Dánia, Görögország, Litvánia és Észtország elfogadta, hogy a villamos energia árszabásánál a hatóságiról fokozatosan átálljon a piaci árakra. A földgáz esetében erre eddig csak Románia és Portugália mutatott hajlandóságot.

Uniós tagországok egy nagyjából nyolcfős csoportja ugyanakkor eddig ellenállt, noha az Európai Bizottság úgy véli, hogy az ő esetükben nincs olyan felmentő körülmény, ami az árszabályozás hosszú távú fenntartását indokolná. A villamos energiánál értesülésünk szerint ezen országok közé tartozik Magyarország, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország, Szlovákia és Nagy-Britannia. A gáz kiskereskedelmi ára esetén pedig Magyarországot, Bulgáriát, Dániát, Franciaországot, Írországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Szlovákiát próbálja noszogatni Brüsszel arra, hogy változtasson a jelenlegi gyakorlaton.

Kötelezettségszegési eljárások elindítása ugyanakkor a nagyker árszabályozástól eltérően egyelőre nincs napirenden. „Az uniós tagállamok többségében még mindig nincsenek piaci árak” – állapította meg egy nevének elhallgatását kérő forrás, emlékeztetve arra, hogy bizonyos esetekben azért kivételt lehet tenni. Például energiaszigetek és rendkívül kis piacok esetén, ezért Ciprus és Málta, a gáznál pedig a balti államok esetében indokoltnak tekinthető a hatósági ár alkalmazása.

Az energiapolitikának szentelt februári EU-csúcson a magyar miniszterelnök azzal indokolta a hatósági árak fenntartását, hogy a lényegében egyetlen gázszállítótól függő Magyarországon nem alakult még ki igazi piaci verseny, így az árliberalizációval is várni kell, amíg létrejön a normális piac. Brüsszelben erről a tyúk és a tojás esete jut egyes szakértők eszébe.

„A jelenlegi szakaszban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy véleményt nyilvánítsunk egyes tagállamok szabályozásának részletkérdéseiről” – hárította el brüsszeli magyar tudósítók kérdését Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy a Bizottság továbbra is ragaszkodik a hatóságilag megállapított energiaárak fokozatos kivezetéséhez. „Mi továbbra is a piaci árak előmozdításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak. Ha a kormány rögzíti az árakat, az kedvezőtlenül hat a beruházásokra, csökkenti a fogyasztók választási lehetőségeit, csökkenti a versenyt és végső soron az ellátásbiztonságra is negatív hatással lehet” – fogalmazott Marlene Holzer.

A szóvivő hozzátette, hogy a Bizottság tökéletesen tisztában van azzal, hogy vannak rétegek, akik nem engedhetik meg maguknak a magas villany- és gázszámlákat. „Mi azt támogatjuk, hogy az ilyen célcsoportok inkább átalányt vagy szociális kedvezményt kapjanak a központilag megállapított árak helyett, amelyekből alkalmasint energiavállalatok jól megfizetett vezetői is profitálhatnak” – jelentette ki Marlene Holzer.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elítélték Sarkozyt, de nem kell börtönbe vonulnia

A volt köztársasági elnököt azzal vádolták, hogy meg akart vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek azonban nem kell börtönbe vonulnia, egyrészt fellebbezhet az ítélet ellen, másrészt kérheti, hogy háziőrizetben, elektromos karpereccel töltse le büntetését.

Read More »

DAX elemzés: javul az index technikai képe

A DAX (DE30) ma folytatja a pénteken megkezdett felépülését, az index ma átugrotta az 50 órás és a 200 órás mozgóátlagokat, illetve tesztelni tudta a legutóbbi korrekció 61,8%-os visszatérési szintjét 13.970 pontnál. Az S&P az eddigi negatívról pozitívra javította a Deutsche Bank adósminősítésének kilátását.

Read More »