Nem sürgető a döntés a bankuniós részvételről

Nem lát sürgető okot arra, hogy Magyarország színt valljon a bankunióban való részvétel kérdésében – jelentette ki a BruxInfónak nyilatkozva Györkös Péter, hazánk állandó EU-képviseletének vezetője, aki nem számít arra, hogy a Bizottság a deficiteljárás újraindítását is ideértve bármilyen lépést is javasoljon az ősz folyamán Magyarországgal kapcsolatban.

Magyarország állandó EU-képviselője reálisnak tartja azokat a várakozásokat, hogy az uniós intézmények még a jelenlegi Európai Parlament áprilisi feloszlatása előtt lezárják a vitát a leendő bankunió egyik fő pillérének számító egységes bankszanálási mechanizmusról.

És bár a kezdeményezés alapvetően az egységes valutaunió tagjait érinti – hiszen napirendre tűzését az eurózóna válsága indokolta – az európai bankszektor mára olyan mértékben integrálódott, hogy a kívülálló országok sem tehetnek úgy, mintha nem tartozna rájuk.

„Ugyanakkor nincs sürgető kényszer a döntés meghozatalára az esetleges magyar részvételt illetően” – közölte az interjúban Györkös Péter. A magyar EU-nagykövet szerint legalább három időpont is kínálkozhat a végleges döntés meghozatalára, ám egyik sem előbb jövő márciusnál. A legkorábban tehát márciusban jöhet el az alkalmas időpont az állásfoglalásra, amikorra előreláthatóan már kikristályosodik már az egységes bankszanálási mechanizmus. Ezzel tulajdonképpen a majdani bankunió utolsó lényeges eleme is helyére kerülne, legalábbis papíron.

Egy ennél későbbi menetrend lenne 2014 ősze, amikor a dolgok jelenlegi állása szerint megkezdi majd a működését az EKB ernyője alá kerülő egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De, az állandó képviselő szerint még ez az időpont sem kell, hogy kösse Magyarországot és a többi eurózónán kívüli EU-tagot, hiszen lényegében bármikor lehet csatlakozni a bankunióhoz.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország ebben a szellemben a bankunió eddigi elemeiről folytatott tárgyalásokon arra törekedett, hogy jövőbeli résztvevőként belül is, de átmenetileg akár kívül is a lehető legkedvezőbb feltételek legyenek.

Utalt rá, hogy a Bizottság nyáron előterjesztett javaslata az egységes bankszanálási mechanizmusra önmagában nem old meg minden dilemmát. A kormányok részvételével decemberig tartó alkufolyamat során minimum három lényegi kérdést tisztázni kell. Az első a bankszanálási hatóságon belüli döntéshozatali mechanizmusra vonatkozik. A Bizottság javaslatának ez a része magyar szempontból azért lehet aggályos, mert a bankok leányainak otthont adó országoknak együttesen annyi szavazatot biztosítana a döntéseknél, mint az anyabank származás szerinti országának.

Az sem világos pillanatnyilag, hogy miként alakul a származási és a fogadó ország hatóságai közötti viszony, ha utóbbi nem csatlakozik a bankunióhoz.

És, ami talán még ennél is fontosabb. Továbbra is a levegőben lóg a döntés arról, hogy az egységes valutaövezeten kívüli, de a bankunióba belépő országok pénzintézetei egy esetleges bankszanálás esetén milyen pénzügyi alapra támaszkodjanak.

Az eurózóna bankjai mögött utolsó mentsvárként ott áll majd az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), ám ezekhez a kívülálló országok bankjai nem férhetnek hozzá. Az Európai Bizottság korábban már tett egy áthidaló javaslatot, miszerint az EU-költségvetésen belül az eurózónán kívüli tagállamok számára elérhető „pénzügyi egyenlegjavító (angol rövidítése BoP) eszköz” keretét megemelnék és azon belül nyitnának egy, a bankok számára igénybe vehető hitelkeretet. Erről azonban még csak el sem kezdődtek az érdemi tárgyalások, noha a magyar nagykövet arra számít, hogy októbertől felgyorsul a folyamat.

Györkös Péter a jelenlegi helyzetben csak rendkívül minimálisnak tartja egy nagyobb volumenű uniós szerződésmódosítás esélyét, amit pedig sokan (például az európai föderalisták – lásd BruxInfo október 7-i hírháttér) a tényleges gazdasági és monetáris unió felé történő előrelépés elengedhetetlen feltételének tekintenek. A diplomata ezzel szemben úgy véli, hogy ha nagy nehezen össze is lehetne hozni egy átfogó szerződésmódosítást, egyes tagállami ratifikációkon vélhetően elcsúszna a projekt.

Magyarország egyébként nem ellenzi a szerződésmódosítás napirendre tűzését, ellenez ugyanakkor minden „fű alatt történő hatásköri átruházást”. A nagykövet ilyennek tartja például az EP által júliusban elfogadott Tavares-jelentésben javasolt egyes intézkedéseket. Hozzátette, hogy a magyar kormány az EU jelenlegi hatásköreit sem vonja kétségbe, de ahhoz ragaszkodik, hogy azokat a szabályokkal összhangban alkalmazzák. „Lássuk előbb a kezdeményezést” – volt a diplomata válasza arra a kérdésre, hogy Budapest esetleg csatlakozna-e azokhoz az országokhoz, amelyek bizonyos hatásköröket vennének vissza az EU-tól.

A magyar állandó képviselő miközben tiszteletben tartja a föderáció gyorsított létrehozására irányuló törekvéseket, jelenleg ezt sem politikai, sem társadalmi szempontból nem tartja azt reálisnak.

Györkös úgy véli, hogy az ötödik magyar alkotmánymódosítás után jelenleg nincs nyitott kérdés. Az Országgyűlés által megszavazott módosítások (többek között a Brüsszel által korábban beazonosított három ügyet érintően) véleménye szerint tartalmilag elfogadhatók voltak az Európai Bizottság számára.

Az állandó képviselő úgy ítéli meg, hogy más frontokon is rendeződött a helyzet, így az Európa Tanácsnál is, az EU-Tanács pedig szerinte soha nem tűzte napirendjére Magyarország ügyét.

Az Európai Parlament ugyanakkor júliusban egy, a kormányt számos pontban elmarasztaló határozatot fogadott el. Györkös ezzel kapcsolatban Viviane Reding véleményét idézi, aki szeptember elején a BruxInfo kérdésére azt nyilatkozta, hogy a Tavares-jelentés által javasolt háromoldalú nyomon követő rendszer az uniós jog alapján nem hozható létre Magyarországgal szemben. A magyar kormány álláspontja szerint tehát a Tavares-jelentésből nem következnek további lépések.

A magyar EU-nagykövet nem látja annak a jelét, hogy az Európai Bizottság részéről költségvetési kockázatokat látnának Magyarország esetében, így tehát attól sem tart, hogy esetleg újra deficiteljárás alá helyeznék az országot. „A legfontosabb, hogy a 2013-as számokat hozni tudjuk. Amíg a hiány fenntartható módon a 3 százalékos szint alatt marad, nem hiszem, hogy bármilyen lépéseket javasolnának Magyarországnak” – mondta.

A diplomata a nettó forrásvesztés elkerülését, illetve minimalizálását nevezte a következő három hónap egyik leglényegesebb feladatának. Emlékeztetett Lázár János államtitkár korábbi nyilatkozatára, ami 500 milliárd forint körüli potenciális veszteség veszélyéről szólt. A következő generációs kohéziós politikára való felkészülés is kulcsfontosságú, ami a partnerségi megállapodás kitárgyalásával veszi kezdetét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Bizottság szolgálatai a legelsők között hagyták jóvá ideiglenesen a magyar partnerségi megállapodást. A következő feladat az lesz, hogy az anyagot operatív programok nyelvére is lefordítsák és véglegesítsék az új intézményrendszert.

Györkös Péter arra számít, hogy a következő hónapokban rengeteg találgatás lát majd napvilágot az uniós intézményeknél 2014 folyamán megüresedő posztok betöltéséről. Az Európai Bizottság következő elnökének személye azonban szerinte csak a május 25-én véget érő EP-választások és július eleje között fog eldőlni, mégpedig európai vezetők szűk körének megállapodása alapján.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elítélték Sarkozyt, de nem kell börtönbe vonulnia

A volt köztársasági elnököt azzal vádolták, hogy meg akart vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek azonban nem kell börtönbe vonulnia, egyrészt fellebbezhet az ítélet ellen, másrészt kérheti, hogy háziőrizetben, elektromos karpereccel töltse le büntetését.

Read More »