Róháni kész folytatni a nukleáris tárgyalásokat

Haszan Róháni, Irán augusztus 3-án beiktatott köztársasági elnöke az amerikai NBC csatornának adott interjúban kijelentette, hogy országa nem kíván atomfegyvert gyártani. A reformpolitikát hirdető Róháni, aki korábban, mint a Legfelső Biztonsági Tanács titkára részt vett a síita ország nukleáris programjához kapcsolódó nemzetközi tárgyalásokon, hajlandónak mutatkozik az Amerikai Egyesült Államokkal kialakult feszült viszony rendezésére, szakítva ezzel elődje, Mahmud Ahmadinezsád radikális politikájával.

A jövő hét folyamán Róháni New Yorkba utazik, hogy részt vegyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén (amelynek közvetlen fennhatósága alá tartozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség). Ennek, illetve a közte és Barack Obama elnök között végbement levélváltás kapcsán szólalt meg az amerikai televízió csatornán.

Teherán és Washington diplomáciai kapcsolatai megszakadtak 1979-ben. Ennek fényében a két politikus közötti levélváltás, továbbá az, hogy az Róháni „pozitívnak és konstruktívnak” nevezte az üzenetet, amelyben Obama tájékoztatta, hogy kész újrakezdeni az iráni nukleáris programot érintő tárgyalásokat, bizakodásra adhat okot a jövőre nézve.

Róháni kifejtette, kormányának megvan a szükséges felhatalmazása a tárgyalások folytatására. A mérsékelt reformista politikus programjában fontos helyet foglal el Irán gazdasági helyzetének stabilizálása, amihez feltétlen szükséges az ENSZ által hozott szankciók felfüggesztése.

Szeptember 17-én az iráni Atomenergia-ügyi Szervezet vezetője, Ali Akbar Szálehi bejelentette Bécsben, hogy Irán kész tovább erősíteni együttműködését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Szálehi kifejezte reményét, hogy a Róháni által kialakítani kívánt kedvező környezet lehetőséget kínál a nukleáris ügyek terén kialakult iráni patthelyzet rendezésére a szeptember 27-én folytatódó egyeztetéseken.

Szeptember 13-án Vlagyimir Putyin, orosz államfő találkozott Kirgizisztán fővárosában, Biskekben Róhánival, ahol az iráni politikus a nukleáris tárgyalások újraindításának kapcsán elmondta, hogy megvan a szükséges politikai akarat Irán atomügyeinek rendezésére, azonban ez csak a kölcsönös tisztelet jegyében történhet, az iráni lakosok jogainak megőrzésével, illetve Teherán békés célú urándúsításának folytatásával.

Az új iráni vezetés az elmúlt hét folyamán szabadon bocsájtott tizenegy politikai elítéltet is, köztük az Európai Unió  Szaharov-díját 2012-ben elnyerő Nasrin Sotoudehet. A teheráni kormány nem fűzött kommentárt az elítéltek hazaengedéséhez, azonban ez a közelgő atomügyi tárgyalásokra tekintettel a Nyugat felé tett gesztusnak tekinthető.