Barroso: az EU nem külső hatalom

Az Európai Bizottság közelebbről nem megnevezett időpontban közleményt terjeszt elő az uniós alapértékeket módszeresen megsértő országokkal szembeni fellépésre alkalmas jogállamisági mechanizmusról – jelentette be az Unió helyzetéről szóló parlamenti beszédében José Manuel Barroso, a testület elnöke.

A nyolc hónap múlva esedékes európai parlamenti választások hatották át az Európai Bizottság elnökének ebben a ciklusban az utolsó beszédét az Unió helyzetéről, ami szerdán délelőtt hangzott el az Európai Parlamentben.

Barroso terjedelmes beszédében tüzetesen elemezte az EU és az euróövezet jelenlegi helyzetét, felvázolta a hátralevő 8 hónap fő prioritásait és teendőit, és összefogásra szólított fel mindenkit az elért vívmányok megőrzése és Európa megújítása, jobbá tétele érdekében.

„Meggyőződésem, hogy a politikai uniónak kell lennie a politikai látóhatárunkon” – szögezte le beszédében, egyúttal megerősítve a Bizottságnak azt a tervét, hogy jövő tavasszal, az európai választásokat megelőzően újabb, az Unió jövőjére vonatkozó elképzeléseket mutasson be, továbbá útmutatásokat adjon arról, hogyan lenne tanácsos hosszabb távon konszolidálni és elmélyíteni a közösségi módszert.

Barroso elismerte, hogy nem minden problémára kell európai megoldást keresni, és Európának arra kell fókuszálnia, ahol hozzáadott értéket tud felmutatni. Ahol pedig nem ez a helyzet, ott nem kell beleártania magát. „Az EU-nak nagynak kell lennie a nagy dolgokban és kisebbnek (szerényebbnek) a kisebb horderejű ügyekben. Ezt a múltban talán időnként elhanyagoltuk” – közölte.

A testület feje ugyanakkor azt is világossá tette, hogy vannak olyan nagy jelentőségű területek, mint amilyen a gazdasági és pénzügyi unió, ahol Európának nagyobb integrációra és egységre van szüksége.

Fontosnak nevezte azt is, hogy az Európai Unió valamennyi tagja számára projekt maradjon, „az egyenlők közössége”. És politikailag nem megengedhető, hogy az EU-t megosszák az euróövezeten belüliek és a kívüliek, a centrum és a preiféria, az Észak és a Dél, és a Kelet-Nyugat közötti különbségek.

Barroso az Unió helyzetéről szóló beszédében külön részt szentelt az értékeknek. Mint rámutatott, az EU-t azért hozták létre, hogy megvédje az olyan értékeit, mint amilyen a jogállamiság, a kezdetektől egészen a bővítés legutóbbi fejezeteiig.

Emlékeztetett arra, hogy az egy évvel ezelőtti hasonló beszédében, „egy olyan pillanatban, amikor saját tagállamainkban érték kihívások a jogállamiságot”, annak szükségességéről beszélt, hogy egy átmeneti mechanizmust hozzanak létre egyfelől a politikai meggyőzés és a célzott kötelezettségszegési eljárások, másfelől pedig az általa nukleáris opciónak nevezett szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás között, ami a tagállamok jogainak felfüggesztését vonhatja maga után.

Az elnök szerint a gyakorlat megerősítette a Bizottság szerepének hasznosságát, mint független és objektív döntnök. Úgy vélte, hogy ezt a tapasztalatot egy általánosabb keret formájában lehetne konszolidálni. Ez a keret a tagállamok közötti egyenlőség elvén nyugodna, és csak olyan esetekben hívnák segítségül, amikor a jogállamiság komoly és szisztematikus megsértéséről van szó. A majdani mechanizmust előre meghatározott kritériumok alapján hoznák mozgásba.

A Bizottság közleményt fog közzétenni erről, ám Barroso azt nem árulta el, hogy körülbelül mikor. Nagy valószínűséggel ugyanakkor még az európai választások előtt. Hozzátette, hogy erős európai mechanizmusra van szükség, amikor a közös alapelvek veszélybe kerülnek.

A Bizottság elnöke úgy vélte, hogy Európa karnyújtásnyira van a gazdasági válságból való kilábalástól. A hozam felárak csökkennek. A legsérülékenyebb országok alacsonyabb áron juthatnak kölcsönökhöz. Az ipari teljesítmény növekszik. A piaci bizalom visszatérőben van. A tőzsdepiacok jól teljesítenek. Az üzleti bizalmi index folyamatosan javul és a fogyasztók bizalma is nő.

Ugyanakkor éberségre intett, mert – mint rámutatott – egy jól sikerült negyedév még nem jelenti azt, hogy felhők elvonultak. Azt viszont annál inkább, hogy az EU jó úton halad.

Barroso szerint a Parlament és a Bizottság még sokat tehet a jelenlegi mandátum idején. A legfontosabb feladatnak a bankunió megvalósítását nevezte. Megjegyezte, hogy az egységes bankfelügyeketi mechanizmusról szóló jogalkotás a végéhez közeledik. A következő lépés a bankok mérlegének az Európai Központi Bank által történő független átvilágítása lesz, mielőtt az EKB gyakorolni kezdené felügyeleti jogkörét.

A figyelemnek időközben sürgősen az egységes bankszanálási mechanizmus felé kell fordulnia. A Bizottság júliusban letette az asztalra a javaslatát, most meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy még ebben a ciklusban lezáruljon a jogalkotás.

Arra is felhívta a figyelemt, hogy az EU jól működő belső piaccal rendelkezik, ahol az áruk szabadon áramolhatnak. Szorgalmazta, hogy ezt a formulát más területekre is kiterjesszék: a mobilitásra, a kommunikációs eszközökre, az energiára, a pénzügyi szolgáltatásokra és az elektronikus kereskedelemre. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a Bizottság szerdán elfogad egy javaslatot, amely az egységes távközlési piac létrehozását irányozza elő.

A Bizottság feje a következő többéves pénzügyi keretről folyó vita mielőbbi lezárására sürgette, főleg a tagállamokat, hogy 2014-től elkezdődhessen a programok végrehajtása.

Barroso szerint eljött az idő arra, hogy politikai és ideológiai meggyőződésétől függetlenül mindenki felemelje a szavát Európa mellett, aki törődik Európával. Hozzátette, hogy a legnagyobb kockázatot a politika oldaláról látja: a stabilitás és az eltökéltség hiányát.

„Vannak, akik azt állítják, hogy egy gyengébb Európa teheti erősebbé a saját országukat, azt, hogy Európa egy teher és jobb lenne nélküle. A válaszom egyéertelmű: mindannyiunknak erős, egységes és nyitott Európára van szükségünk” – közölte. Barroso szerint Európa szerte az az alapkérdés, hogy akarunk-e javítani Európán, vagy fel akarjuk-e adni az egészet. „Ha nem szeretik a jelenlegi Európát, tegyenek azért, hogy jobb legyen” – fogalmazott.

Hallgatóságához fordulva azt mondta, elmagyarázhatják a kétkedőknek, hogy a tagállamok ruházták fel feladatokkal és hatáskörökkel Európát. „Az Európai Unió nem külső hatalom, hanem az uniós intézmények és a tagállamok demokratikus döntéseinek az eredménye” – hangsúlyozta. Barroso szerint sokan vannak, akik a sikert a nemzeti szintnek sajétítják ki, a kudarcért viszont Európát hibáztatják.

A Bizottság elnöke szerint tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a válság lecsengését követően visszaáll a régi világ. Ez a válság ugyanis – szerinte – más, nem ciklikus, hanem szerkezeti jellege van. „Nem fogunk visszatérni a régi kerékvágásba. Új kerékvágást kell kialakítanunk” – szögezte le.