Az állami szféra zárt falai mögött

Bulgáriában az állami szférába bekerülni igazi kihívás egy szakképzett fiatal előtt. Kevés a szabad hely, jelentős a túljelentkezés és életbevágóan fontos a belső támogatásnak a megléte. A bolgár állam még a 2000-es évek elején elindította a „Karrier Start” nevű programot, amely segítené a fiatalok beilleszkedését a rugalmatlan és hierarchikus állami szférába. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy Bulgáriában miképpen próbálják a tehetséges bolgár fiatalokat beintegrálni és a közigazgatásba friss vért pumpálni.

A bolgár állami szférát leginkább a rugalmatlanság jellemzi, nehéz bekerülni oda, viszont átlagos fizetéssel akár a nyugdíjig is ki lehet húzni e hierarchikus társadalom peremei között. Sok bolgár fiatal versenyképes diplomával és gyakran 2-3 idegen nyelv birtokában sem képes pár hónapos nem-fizetett gyakornoki beosztásnálnál magasabb szintű pozícióhoz jutni az állami szférába. Ez leginkább három tényezőnek tudható be: a bolgár közigazgatás túlzsúfolt, kevés az üresedő hely és a kapcsolati tőke sem a fiataloknak kedvez.

A napokban beszélgettem egy bolgár ismerősömmel, aki több hónapos szakmai gyakorlatát az egyik bolgár minisztériumban folytatta abban a reményben, hogy felveszik állandó státuszra. Sajnos a gyakorlati idő lejártát követően elbocsátották, pedig kiválóan végezte a munkáját és a felettesei is elégedettek voltak vele. A magyarázat egyszerű: a kevés megüresedett helyek egyikére találtak szakképzettebb fiatalt. Általában ilyen válaszokat kapnak a bolgár fiatalok és nem csoda, ahogy az előző elemzésünkben részletesen foglalkoztunk a kérdéssel, egyre több frissen diplomázott fordít hátat az országnak, hogy külföldön keressen megélhetést.

A kormányon lévő Bolgár Szocialista Párt (BSzP) egyik kiemelt prioritása, hogy a magas fiatalkori munkanélküliséget csökkentse, valamint a közigazgatási apparátust megfiatalítsa. A korábbi Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány közigazgatási reformja 2012-ben zátonyra futott azt követően, hogy erős belső ellenállásba ütköztek a radikális decentralizációs elképzelések. A már közel egy évtizede elindított „Karrier Start” nevű program idei turnusa a fiatalok előtt részlegesen nyitná meg az állami intézmények kapuit és a legtehetségesebbek később állandó munkahelyi pozíciót kapnának.

A program 1. fázisába jelentkező fiatalok közül többlépcsős kiválasztási folyamatot követően kiválasztják a legtehetségesebbeket, akiknek 9 hónapos határozott idejű munkaszerződést ajánlanak fel. A program 2. fázisában résztvevők 6 hónapos munkaszerződést kötnek. A program igen összetett, jelentős számú állami intézmény összehangolt tevékenysége szükséges a működtetéshez, valamint a Munkaügyi Irodával kapcsolatban álló magánvállalatok is bekapcsolódnak a program 2. fázisába. Törvény által meghatározott köztisztviselői fizetésben részesülnek, valamint a többi „állandó köztisztviselő” jogainak többségével rendelkeznek a felvett fiatalok.

Természetesen óriási túljelentkezés volt, több mint 3400 fiatal jelentkezett, ugyanakkor csak 2200-an kezdhetik meg a munkájukat 2013-ban a program keretén belül. A kvóta rendszeren alapuló munkaerő eloszlás nagy aránytalanságokat eredményezett, leginkább az intézmények befogadási készsége miatt. A túljelentkezés nagyságát jól szemlélteti, hogy a Bolgár Külügyminisztériumhoz, amely az egyik legvonzóbb állami intézmény, több mint 200 fiatal jelentkezett, ugyanakkor a minisztérium 21 osztályán ennek a számnak csak a töredéke helyezkedhet el, és még ennél is kevesebben kezdhetnek el 9 hónapot követően állandó munkajelleggel dolgozni. A felvettek több mint fele – 1320 fő – a központi intézményeknél kezdheti meg munkáját, 775 fő a városi önkormányzatoknál,103 fő pedig a megyei önkormányzatoknál.

A korábbi tapasztalatok alapján vannak gyakornokok, akik csalódtak a programban. A fórumokon leginkább a rendkívül alacsony bérezést és a lealacsonyító munkát emelték ki a negatív hozzászólók. Az egyik ilyen hozzászóló szerint a 9 hónap alatt havi 313 levát kapott kézhez (ami nagyjából megfelel a bolgár minimálbérnek és nagyjából 47 ezer forintnak felel meg). Ennél sokkal többet a kezdő köztisztviselők sem kapnak, ők maximum 500 levát tehetnek el havonta és a későbbiekben sem növekszik gyorsan a fizetésük szintje.

Sokan megterhelőnek és lehangolónak találták az aktatologató munkát, amely leginkább egy végtelen adminisztrációs teendőnek tűnt a szemükben, mintsem szakmai tapasztalatok gyűjtésének. Volt olyan, akinek felajánlottak munkát, ugyanakkor csak hosszas, bonyodalmas és idegtépő feltételek mellett engedték el, amikor munkahelyet kívánt váltani 1-2 évvel később.

A negatívumok ellenére ez a program tűnik az egyetlen lehetőségnek a „belső baráti kapcsolat nélküli” fiatalok számára, akik a bolgár közigazgatásban képzelik el a jövőjüket. Kérdés ugyanakkor, hogy valóban vonzó perspektívát jelent-e a stabil, ám minimálbérhez közeli bevételt biztosító állás az egyre növekedő számú állástalan bolgár fiatalok tömege számára.