Csúcson a munkanélküliség, mélyponton Hollande megítélése

A legutóbbi francia közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 84 százaléka úgy véli, hogy Francois Hollande elnök nem tudja majd teljesíteni elsőszámú politikai célkitűzését: csökkenteni a munkanélküliséget 2013 végéig.

A munkanélküliek aránya Franciaországban az utóbbi időben rekordmagasságba szökött, miközben a július végén végzett felmérés szerint a franciák többsége úgy véli: Hollande nem fogja tudni betartani ígéretét.

A kormányzat az államilag támogatott munkahelyek növelésével számolná fel a munkanélküliséget, miközben a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság hosszú időszakot jósol, mire Franciaország növekedést tapasztalhat a foglalkoztatottságban.

A munkanélküli-segélykérelmek is új rekordot mutatnak: mintegy 3,28 milliót számoltak össze belőlük júniusban. Mindezek ellenére azonban reménykedésre adhat okot a növekvő üzleti bizalom és a vártnál jobb ipari termelés, amelynek következtében az ország lassan kiléphet a recesszióból.

Egy januári felmérés során is hasonlóan vélekedtek a franciák Hollande ígéretéről: akkor a megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elnök képes lesz csökkenteni a munkanélküliséget az év végére.

A várt eredmények azonban egyelőre még nem valósultak meg, így nem meglepő, hogy a szocialista elnök népszerűsége júliusban – részben a gyenge gazdasági teljesítménynek, részben a nagymértékű adóemelésnek köszönhetően – ismét jelentősen csökkent. Májusi hivatalba lépése óta ez az eddigi legkeményebb hónap, amikor öt százalékponttal már 53 százalékra zsugorodott a tetszési indexe, míg a miniszterelnök, Jean-Marc Ayrault 56 százalékon áll – közölte a Le Nouvel Observateur baloldali hetilap.

A francia elnök megválasztásakor a munkanélküliség csökkentését, az ipari szektor növekedését, továbbá az alacsony bérből élők jövedelemnövelését ígérte. Ehhez képest hivatalba lépésekor 7,2 milliárd értékű adóemeléssel indított, amelyet a jól menő nagyvállalatok és a gazdag háztartások kényszerültek finanszírozni.

A gazdasági kilátások egyre sivárabbak, a növekedés már az első negyedévben megtorpant, az ipari termelést jóval hangsúlyosabban érintette a recesszió, mint az májusban várható volt, a munkanélküliség pedig 13 százalékos rekord magasságon áll.

Bár Hollande korábban még a szakszervezetek vezetőivel is hajlandó volt találkozni annak érdekében, hogy megvitassák a munkaerő-piaci lehetőségeket, ám a találkozót beárnyékolta az ipari szerkezet átalakítása következtében megszűnt 75 ezer munkahely.

Így július közepén szkeptikusan fogadták Hollande azon nyilatkozatait, amelyek a gazdaság fellendítéséről szóltak. A franciák legfontosabb nemzeti ünnepén, a Bastille Napon az elnök a televízión keresztül üzent az országnak: „a gazdasági fellendülés megérkezett”. Kijelentését azonban erős kritika fogadta mind a sajtó, mind politikai riválisai részéről. Hollande kijelentését azzal magyarázta, miszerint kismértékű növekedés tapasztalható az ipari termelés és a fogyasztás terén az elmúlt hónapok statisztikái szerint.

Az optimizmusra épülő taktika

A Le Figaro francia napilap szerint az elnök Emile Coué francia pszichológusról elnevezett úgynevezett Coué-módszert alkalmazza, egy olyan önfejlesztő technikát, amely azon meggyőződésen alapul, hogy az állandóan ismétlődő optimista gondolatok rövid időn belül kézzelfogható előnyökhöz vezetnek.

A Le Monde ezzel szemben vitatta Hollande optimizmusát – túl kockázatosnak tartva azt. A napilap szerint ugyanis „a túlzott optimizmus ellentmond a franciák által tapasztalt mindennapi valóságnak, amely így csak megerősíti a gyanút az elnökkel kapcsolatban, hogy nem az igazat mondja”.

Valérie Debord, a jobboldali UMP (Union Pour un Mouvement Populaire) Párt tagja azzal vádolta az államfőt, hogy „tagadja a francia gazdasági és társadalmi valóságot, sőt a fellendülés érkezését hirdeti”.

A PG (Parti De Gauche) szélsőbaloldali párt is élesen bírálta az elnököt az alábbi szavakat használva: „az államfőt bizonyára elvakította a párizsi napsütés, amikor a Bastille napi nyilatkozatát tette”.

Egyébként annak ellenére, hogy a fellendülés még messze van, némi javulás azért megfigyelhető: az előrejelzések szerint a francia gazdaság a második negyedévben visszatérhet a szerény növekedési pályára.