Oroszország nagy katonai beruházásba kezd

Körülbelül száz új védelmi infrastrukturális létesítményt, repülőtereket, szárazföldi és tengerészeti ellátó bázisokat épít Oroszország -adta hírül a Ria Hírügynökség. Ezek a létesítmények fognak helyet adni a jövőben az ország új katonai felszereléseinek, melyek beszerzése és üzembe helyezése az építkezésekkel egy időben fog történni.


A tervről Szergej Shojgu orosz védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy ezzel a hivatal nyolcat megoldott azon 18 kérdés közül, melyeket Valgyimir Putyin orosz elnök májusi rendeletében állított az adminisztráció elé. A dokumentum főként a vezérkar felszerelésével, a szárazföldi seregek felfegyverzésével, a katonai adminisztráció hatékonyságának javításával, a kiképzéssel, valamint hadtudományi intézmények fejlesztésével foglalkozik. Figyelemre méltó, hogy a tervek szerint 2020-ra a teljes szárazföldi rakétarendszer megújul.     

A légierő felszerelése már elkészült, még folynak a tesztelések. Január 17-én a hat T-50-es harcászati repülőből négy sikeresen átrepült a Zsukovszkij Légibázisra további vizsgálatokra. A tengerészet 2016-ban új korvettet kap, ekkorra már az S-500-as légvédelmi rakétarendszert is üzembe akarják helyezni. Habár az orosz védelmi miniszter helyettese, Jurij Boriszov nyilatkozata szerint a rakétarendszer összetettsége miatt ennek megvalósítását valószínűleg későbbi időpontra fogják tenni. Ha minden a tervek szerint halad, 2013-ra 15 hadászati egység fog részesülni az új felszerelésekből, ezek száma 2020-ra pedig 406-ra fog növekedni.

 Az új harcászati felszerelés megfelelő elhelyezésére szolgáló objektumok létrehozását Valerij Geraszimov vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkarának vezetője jelentette be a Honvédelmi Minisztérium ülésén. A tervek szerint 2016-ra 316 katonai várost fognak építeni, számukat 2020-re 495-re növelik. Ezeken a helyeken több mint 3000 egyéb létesítményt fognak létrehozni, többek között laktanyákat, parkolókat a katonai szállítóeszközök számára, valamint étkezdéket és egyéb ellátó egységeket. Ezek mellett pedig megtalálhatóak lesznek oktatásra, sportolásra, valamint a közösség számára alkalmas helyek is. A Szovjetunió idején is épültek hasonló katonai városok, azonban azok a külvilágtól elzárva működtek és a rendszer felbomlásával többségük már tarthatatlanul költségessé vált. Ezért is van most szükség ezek létesítésére, így a külföldi tengerészeti bázisok létrehozásának Oroszország már a tavalyi évben nekilátott.

A munka nagy részét ebben az évben szeretnék elvégezni, 2017-re pedig a tervek szerint mindenképp be kell fejezniük a munkálatokat. Minden létesítményt már hónapokkal azelőtt üzembe fognak helyezni, hogy a fegyvereket és a katonai felszereléseket odaszállítanák. A központokba való szállítás évi 250 napban, napi 18 órában fog folyni. Mindezzel egy időben egy nemzeti védelmi központ megépítését is tervezik, ennek korábbi határidőre, 2014 december 1-jére kell elkészülnie.

A terv kiemelt szerepet szán a kiképzésnek, így erre specializálódott létesítmények minden központban lesznek. Ezeket az elkövetkezendő öt évben fogják létrehozni a lehető legmodernebb felszerelésekkel. Ezen kívül a szárazföldi és tengeri kísérleti központoknak is nagy jelentőséget fognak tulajdonítani. Az oktatásba és a kísérletekbe való beruházáson felül a védelmi minisztérium megemelné a hadinyugdíjak évi összegét is, legalább 2 százalékkal az infláció felett. A terv megvalósulását 2020-ra szeretnék elérni, melyhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítása is. 

Medvegyev orosz miniszterelnök május elején azt mondta, az új fegyverek részesedésének a fegyveres erőkön belül 2020-ra el kell érnie a 75 százalékot. Korábban az orosz tisztviselők 2015-re 30 százalékot, 2020-ra pedig 70 százalékot tűztek ki célul.

Valerij Geraszimov szerint mindezen intézkedések jelentősen emelni fogják a képzés minőségét és szintjét, a hadsereget pedig sokkal hatékonyabbá fogják tenni. Az orosz kormány 22 ezer milliárd rubelt, körülbelül 730 milliárd dollárt különít el a nagyszabású fegyverkezési programra 2020-ig.

Balogh Eszter

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »