Megtámadták a kabuli elnöki palotát

Helyi idő szerint kedden kora reggel tálib fegyveresek megpróbáltak behatolni az afganisztáni Kabul kormányzati negyedébe. Az elnöki palotán kívül a kerületben található a Védelmi Minisztérium és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) helyi főhadiszállása is.

A Reuters hírügynökség helyszínen tartózkodó riportere szerint az első lövések nem sokkal reggel 6:30 után dördültek el. Ekkor már tudósítók egész csoportja gyülekezett Kabul Shash Darak elnevezésű kerületében, nem messze az afgán elnöki palotától, ahol Hamid Karzai elnök éppen sajtótájékoztatójára készült. A kormányzati negyed a város legjobban védett területe, csak a megfelelő engedélyek és papírok birtokában lehet belépni, természetesen a kijelölt ellenőrzőpontokon.

Egy helyi kormánytisztviselő szerint a támadók négyen vagy öten lehettek, egyenruhát viseltek és két gépkocsival valamint hamis papírokkal próbáltak bejutni a lezárt területre. Az első jármű állítólag átjutott a kapun, a másodikat azonban feltartóztatták és ekkor kezdődött a lövöldözés. Az afgán biztonsági erők és a helyi amerikai ügynökök azonnal viszonozták a tüzet, majd mintegy kilencven percig tartó tűzharc kezdődött.

Szemtanúk automata fegyverekről, folyamatos lövöldözésről és gránátok robbanásáról számoltak be, majd füstöt láttak felemelkedni az Ariana Hotel felől. A hotel jelenleg a CIA helyi főhadiszállásaként üzemel. A támadók közül egy felrobbantotta a testére szerelt robbanószert, a többieket a tűzharc során lelőtték. Három afgán katona a biztonsági erőktől szintén életét vesztette, legalább egy pedig súlyosan megsérült. A tálibok szóvívője, Zabihulláh Mudzsahid vállalta a felelősséget a támadásért és üzenetében az elnöki palotát, a Védelmi Minisztériumot és az Ariana Hotelt jelölte meg fő célpontokként.

James B. Cunningham amerikai nagykövet a reggeli eseményeket követően elmondta, hogy a támadás valószínűleg a múlt hét csütörtökre tervezett katari béketárgyalások elmaradásának következménye. Az amerikai kormány hajlandó lett volna Dohában egy asztalhoz ülni a tálib vezetőkkel és háromoldalú tárgyalásokat indítani a szuverén afgán hatóságok bevonásával. Hamid Karzai azonban kifogásolta a tálib vezetés részvételét és ideiglenesen megszakította a kapcsolatot az amerikai biztonsági megbeszélésekkel kapcsolatban is, mondván addig nem tárgyalnak, amíg nem kizárólag az afgán kormány számít egyenjogú partnernek.

Az Egyesült Államok jelenleg külön külön kénytelen egyeztetni a két szembenálló afgán féllel. A tálibok nemrég önálló afgán külképviseleti irodát nyitottak Dohában, ami elemzők szerint azt jelzi, hogy már nem pusztán fegyveres milíciaként, hanem ismét politikai erőként tekintenek magukra. Mint ismert, az előzetes egyeztetések alapján a NATO vezetésű Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) 2014-ben elhagyja Afganisztánt.

Orosz Zoltán

Friss hírek