Európai gyorsreagálást kér az árvizekre Magyarország

Magyarország szükségesnek tartaná egy olyan uniós eszköz létrehozását, ami árvizek és más természeti katasztrófák esetén azonnali beavatkozást tesz lehetővé. A környezetvédelmi miniszterek keddi ülésén is téma volt a nagy áradás, számos tagállam szolidaritásáról biztosította az árvíz sújtotta országokat.

Egy olyan eszköz uniós szinten történő létrehozását szorgalmazza Magyarország, amely árvizek és más természeti csapások esetén azonnali beavatkozást tesz lehetővé és tiszteletben tartja a szennyező fizet elvet. Ezt a környezetvédelmi miniszterek keddi luxemburgi tanácsülésén jelezte a Rácz András államtitkár-helyettes vezette küldöttség.

Magyar részről elhangzott, hogy egy ilyen eszköz egy ilyen eszköz a megelőzés és elővigyázatosság alapelvére építve lehetőséget adna a biztonság növelésére, és ösztönözné a további fejlesztéseket. Magyarország javasolta, hogy az EU vizsgálja tovább a kockázatmegosztás alapú, katasztrófa-megelőzési és -kezelési európai pénzügyi eszközről szóló koncepciót, amelyet Magyarország részéről már korábban is részletesen kifejtettek.

A magyar küldöttség vezetője felszólalásában elmondta, hogy a vízügytörténet legnagyobb regisztrált árvize ellen kellett védekezni a Duna hazai szakaszán is. Az elmúlt hetekben az áradások miatt Németország, Ausztria és Csehország jelentős területei kerültek víz alá, de Magyarországot is jelentős mértékben sújtotta az árvíz.

Az érintett országok az őket ért károk enyhítésére az Európai Szolidaritási Alapból kérhetnek pénzügyi segítséget. Ennek előfeltétele, hogy a természeti katasztrófa időpontjától számított 10 héten belül jelezzék kártérítési igényüket az Európai Bizottságnál és az árvíz által okozott kár mértéke elérje az ország egyéves GDP-jének a 0,6 százalékát. A pénzek folyósítására azonban még a jogosultság elismerése esetén is hónapokat várni kell, eddig tartanak ugyanis a szükséges ellenőrzések és az uniós költségvetés módosítása. Utóbbinak az az oka, hogy nincs előre lekötött pénz az EU büdzséjében erre a célra, hanem szükség esetén tagállami pótbefizetésekből teremtik elő az összeget.

Az államtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar vízügyi és katasztrófavédelmi szakemberek és a védekezésben résztvevő nagyszámú hivatásos és önkéntes megfeszített munkájának köszönhetően összességében sikerült a megerősített védművek között tartani a hatalmas víztömeget.

A károk és a védekezés költségei azonban így is jelentősek voltak. A tapasztalatok és előrejelzések szerint sajnos nem jobbak a kilátások a következő években sem.

„Közös európai érdek, hogy ezt a kérdést, valamint átfogóan a vízügyi szélsőségeket uniós szinten is megfelelő módon, és megfelelő pénzügyi eszközökkel megtámogatva kezeljék a tagállamok” – jelentette ki a magyar delegáció vezetője.

A környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén számos tagállam szolidaritásáról biztosította az árvízzel sújtott uniós országokat. Az Európai Bizottság részéről Connie Hedegaard biztos jelezte, hogy együtt érez az árvíz sújtotta tagállamokkal. Kiemelte, hogy a következő többéves pénzügyi időszakban fontos pénzügyi források állnak rendelkezésre az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, mint például a strukturális alapok, LIFE+ program, Horizon2020 program vagy a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérének forrásai.

Magyarország üdvözölte, hogy a tanácsi következtetésekben az uniós adaptációs stratégiával egy csomagban közzétett természeti és ember okozta katasztrófákkal kapcsolatos Zöld Könyv megfelelő figyelmet kapott. Magyarország szerint a természeti és ipari katasztrófákra való felkészülés egyik sarokköve a megfelelő biztosítási eszközök rendszerének kidolgozása, és azok minél szélesebb körben való felhasználásnak elősegítése.

Az árvizekhez is kapcsolódik az a nagyszabású nemzetközi konferencia, amelyet Magyarország 2013 októberében rendez. A Budapesti Víz Világtalálkozón az árvizek és aszály globális és regionális kérdéseivel is foglakozni fognak. A konferencián a tiszta ivóvíz, az integrált vízgazdálkodás, a jó vízpolitikai irányítás, a tiszta vizet szolgáló zöld gazdaság és a fejlesztési célok finanszírozása lesz napirenden.