Németország lépéseket tervez az illegális bevándorlók ellen

A német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich az illegális bevándorlókkal szembeni szigorúbb fellépést követel. Különösen azokkal a román és bolgár bevándorlókkal van gondja, akik kizárólag a szociális ellátórendszer miatt érkeznek Németországba.

Hans-Peter Friedrich, a Merkel-féle jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának, a Keresztényszocialista Uniónak (CSU) politikusa, az Európai Uniós államok belügyminisztereinek találkozóján Luxembourgban tartott beszédet a hétvégén. Elmondta, hogy illegális bevándorlást meg kell állítani, kifejezetten a Bulgáriából és Romániából érkezőkét. A belügyminiszter szigorúbb intézkedéseket ígért, hogy megakadályozza a szegény bevándorlók bejutását Németországba, beleértve a kiutasítást és az utazási tilalmat is.

Ez könnyítené valamennyire azt a nyomást, ami az ország szociális rendszerére nehezedik, amely teherré vált a szociális szolgáltatásokat biztosító kormány számára a jelentős költségek miatt. Friedrich úgy fogalmazott: azok, akik visszaélnek a jóléti szolgáltatásokkal, annak ellenére ki lesznek utasítva az országból, hogy –  az Európai Unió állampolgáraihoz hasonlóan – garantálva van számukra az utazáshoz és a munkavállaláshoz való jog. Hozzátette: egy időre a Németországba való visszatéréstől is el lesznek tiltva.

Hans-Peter Friedrich  szerint ezek a szankciók összhangban vannak az uniós előírásokkal, éppen ezért kell érvényesíteni őket és szeretné, ha összehangolnák a kérdést a jelenlegi nemzeti jogszabályi kezdeményezésekkel. A belügyminiszter célja az, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek az újonnan érkezőknek: „Ha Ön illegálisan dolgozik itt – nem számít, hogyan – akkor kérjük, menjen vissza oda, ahonnan jött” – hangsúlyozta a politikus.  

A német közösségek már évek óta panaszkodnak a román és bolgár bevándorlók miatt, hogy azok visszaélnek az ország szociális ellátórendszerével. A panaszosok szerint a Romániából és Bulgáriából érkező emberek növekvő száma elősegíti azoknak a bandáknak a szerveződését, akik a működési engedély megszerzését követően néhány hónappal csődöt jelentenek és az üzlet sikertelenségére hivatkozva segélyekért folyamodnak.

Még mindig vita tárgya Friedrich és az Európai Bizottság között, hogy ténylegesen jelen van-e aktuálisan ez a növekedés. Tavaly decemberben ugyanis mindössze a románok és a bolgárok 9,6 százalékát regisztrálták munkanélküliként Németországban, ami lényegesen alacsonyabb, mint a 14,6 százalékos munkanélküliségi ráta a külföldiek körében általában. Ennek megfelelően nyilatkozott az Európai Unió belügyi biztosa, Cecilia Malmström is az üggyel kapcsolatban. Elmondta, hogy hozzájuk még nem érkezett semmiféle kimutatás vagy példa az üggyel kapcsolatban. Konkrétan be kell mutatni, hogy mi a pontos probléma – mondta Malmström, hozzátéve, hogy az EU állampolgárok szabad mozgáshoz való jogának korlátozása szóba sem jöhet, az nem lehet vitatéma.

Friedrich válaszában azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben a helyszínről, első kézből vessenek pillantást a problémákra: ha a Bizottság bizonyítékot szeretne, akkor a politikus több mint szívesen látja őket Németország nagyvárosaiban, ahol ez könnyen megfigyelhető.