Marosvásárhely is csatlakozik a Székelyföld, Európa Kulturális Fővárosa projekthez

Marosvásárhely is csatlakozott a Székelyföld, Európa Kulturális Főváros projekthez – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester. Mint arról korábban beszámoltunk, Sepsiszentgyörgy önkormányzata vállalta, hogy Székelyföld nevében megpályázza a 2021-es Európa Kulturális Fővárosának címét.

„Örülünk, hogy Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea pozitívan válaszolt megkeresésünkre, úgy érzem, így lesz kerek egész ez a történet, hiszen korábban érezhetően hiányzott a marosvásárhelyi együttműködés. Ez a pályázat lehetőség arra, hogy megmutassuk, tudunk együtt gondolkodni, tudunk együtt dolgozni, ráadásul egy nagyon fontos területen, a kultúra területén” – jelentette ki a polgármester.

Antal szerint Dorin Florea felismerte, hogy városa akkor kap súlyt, ha a székelyföldi régióba kapcsolódik be, ellenkező esetben Kolozsvár árnyékában marad. Az elöljáró egy szándéknyilatkozatot is bemutatott, amelyet a székelyföldi megyék és városok vezetői, így Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke, Dorin Florea, Marosvásárhely, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Mezei János, Gyergyószentmiklós, Bokor Tibor, Kézdivásárhely és Péter Ferenc, Szováta polgármestere írtak alá.

A szándéknyilatkozat megfogalmazza, hogy a térség mivel érdemelheti ki az Európa Kulturális Főváros címet. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld, a székely kultúra még az erdélyi és összmagyar kultúrán belül is markáns megkülönböztető jegyekkel bír, ennek megfelelően egyedülálló érték Európában. A székelység évszázadokon át megőrizte önazonosságát és az összetartozás tudatát, a hagyományok tiszteletére és a közmondásos székely észjárásra épülő életvitel történelmi példát mutathat az identitásproblémákkal küszködő, gyökereit kereső Európának.

A nyilatkozat szerint Székelyföld nem csupán kultúrahordozó, hanem kultúrateremtő is, a rovásírásnak nincs párja egész Európában, monda-, mese, tánc és népdalkincse felbecsülhetetlenül gazdag, a népi mesterek világszínvonalú termékeket állítanak elő a korondi cserépedényektől a szőtteseken át a szakácsművészeti remekművekig. Természeti adottságai Erdély ékkövévé teszik Székelyföldet: a hegyek, tavak, sóbánya, borvízfürdők kedvelt turistacélponttá tehetik a régiót.

A kezdeményezők szerint az Európa Kulturális Főváros pályázat lehetőség arra, hogy a következő években kidolgozzák és összehangolják azokat a stratégiákat, amelyek meghatározzák Székelyföldet, mindezt úgy, hogy európai viszonyrendszerben vizsgálják meg, határozzák meg a regionális, székelyföldi identitást. Ez csak akkor sikerülhet, ha mindenkori pártpolitikákon túl az egész civil, kulturális és művészi szférát bevonva, történelmi egyházainkkal partnerségben közösen dolgozzuk ki 2015-re, a pályázat leadásának határidejére a XXI. századi Székelyföldet megmutató koncepciónkat. Pályázatunk a székelyek, a székelység, Székelyföld pályázata lesz – írják a szándéknyilatkozatban.