Tizenegyezer régi-új békefenntartó a békétlen Maliban

Végre kibújt a szög a zsákból: majd’ három hónapnyi mellébeszélés után megerősítést nyert, hogy a francia katonák legalább év végéig Maliban maradnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanakkor két héten belül dönthet a tervezett békefenntartó misszióról, de ez valószínűleg nem hoz jelentős változást a csapatok összetételét illetően.

A francia vezetés korábban márciust, majd a valósággal egyre inkább szembenézve áprilist jelölte meg kivonulási dátumként, abban bízva, hogy az ország északi határvidékére visszaszorított iszlamistákra addig sikerül döntő csapást mérni, a Mali Nemzetközi Segítségnyújtási Misszió (AFISMA) csapatai pedig képesek lesznek ellátni a felszabadított városok védelmét.

Ezek a remények azonban nem igazolódtak be. Egy héttel ezelőtt a lázadók újra kijátszották a mali hadsereg éberségét, és behatoltak Gao városába. A kormányerők ugyan heves harcok, és hat halálos áldozat árán vissza tudták verni a támadást, ám a puszta tény, hogy erre sor kerülhetett számos kételyt vet fel az északi országrész legnépesebb városának biztonságát illetően. Nem csak Gao van azonban veszélyben: néhány nappal az iszlamista támadás előtt egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Timbuktu egyik ellenőrzőpontjánál, az algériai határhoz közel fekvő Kidal lakói pedig még mindig nem lélegezhettek fel az Ifoghas-hegységbe menekült iszlamisták miatt.

Április közeledtével ezért már csak az volt a kérdés, ki és mikor fogja bejelenteni a francia kivonulás újabb elhalasztását. Az első hírvivő Jean-Pierre Bel, a francia szenátus elnöke volt, aki hétfő este arról beszélt, hogy az intervenciós erő még júliusban is mintegy háromezer katonával lesz jelen a térségben, vagyis a következő három hónapban csupán ezer fő tér haza a kontingensből.

Bár némileg optimistább adatokkal, de ezt erősítette meg a minap Francois Hollande egy televíziós interjúban. Az államfő szerint a csapatkivonások az eddigi terveknek megfelelően még áprilisban megkezdődnek, júliusra pedig „csupán” kétezer francia katona marad Maliban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kivonulás ezek után nem folytatódik majd azonos ütemben, és mintegy ezer katonájuk még 2013 végén is az afrikai országban teljesít majd szolgálatot.

Tizenegyezer békefenntartó

A francia elköteleződés megerősítése mellett a hét másik nagy bejelentése Ban Ki-mún nevéhez fűződik. Az ENSZ-főtitkár egy keddi jelentésében két alternatívát tárt a Biztonsági Tanács elé a konfliktus rendezését illetően. Az első opció szerint a jelenleg hétezer főt számláló AFISMA-kontingensre hárulna az ország stabilizációjának feladata, ehhez pedig az ENSZ jelentős anyagi és politikai támogatással járulna hozzá.

A második – diplomaták szerint valószínűbb – alternatíva egy ENSZ békefenntartó misszió létrehozását irányozza elő, a civilek védelme érdekében széles fegyverhasználati mandátummal. A főtitkár tizenegyezer békefenntartó mozgósítását javasolja a feladatra, az állomány magvát ugyanakkor ebben az esetben is az AFISMA erői képeznék. Ban Ki-mún emellett egy második, kisebb létszámú különítmény felállítását is kívánatosnak tartja, mely offenzívabb harctéri és terrorelhárító műveleteket hajtana végre. A napokban jóváhagyott kongói békekikényszerítő misszióval ellentétben azonban ez a kontingens nem az ENSZ égisze alatt működne.

A Biztonsági Tanács várhatóan április közepén szavaz majd a kérdésben, az ugyanakkor már most is világos, hogy egyik elképzelés megvalósulása sem változtatna érdemben a jelenlegi viszonyokon. Ez leginkább az első alternatíva esetében szembetűnő, ám lényegében a két kontingense épülő terv is az aktuális csapatszámokat konzerválná. A tizenegyezres békefenntartó misszió ugyanis valószínűleg az AFISMA és Csád csapatait (jelenleg mintegy tízezer fő) tömöríti majd, a második, harci feladatokat ellátó különítmény tagjai pedig minden bizonnyal francia nemzetiségűek lesznek.

Lesznek-e választások?

A békefenntartók bevetésére természetesen csak a béke megteremtésével kerülhet sor, Mali ideiglenes kormánya pedig erősen fogadkozik, hogy ennek minden feltételét biztosítja majd a jövőben.

A hangsúly természetesen a július végén esedékes parlamenti és elnökválasztáson van. A kormány tagjai már előre bejelentették, hogy nem szállnak majd versenybe a tisztségekért, hiszen „nem lehetnek indulók és bírák is egyben” – ez Dioncounda Traoré ideiglenes államfőre és a tavaly márciusi puccs vezetőjére, Amadou Sanogóra is vonatkozik.

Ám a roppant demokratikus nyilatkozatok ellenére sokan kételkednek Sanogo „visszavonulásában”. Mali források szerint a rebellis tiszt továbbra is irányítása alatt tartja a fővárost, és a hozzá hű katonák segítségével egy párhuzamos adminisztrációt működtet Bamakóban. Bár a választásokon aligha rúghat labdába, helyi elemzők attól tartanak, hogy egy báb-jelölt támogatásával próbálja majd megtartani befolyásos pozícióját.

Egyelőre azonban az is kérdéses, hogy meg lehet-e tartani júliusban a régóta tervezett szavazást. A több mint egy éve húzódó konfliktus során ugyanis az északi tartományok választói névjegyzékei elvesztek vagy megsemmisültek, a jelöltek sem álltak még a rajtvonalhoz, kampányról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A választások lebonyolításához ráadásul az anyagi feltételek sem adottak, így Malinak a jövőben nem csak katonai támogatásra lesz szüksége a demokratikus átmenethez.

Borenszki Ádám

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »