A határon túliakat védi az állampolgársági törvény módosítása

A fideszes előterjesztő szerint a magyar állampolgárok biztonságának megóvása a célja annak a törvényjavaslatnak, amely szerint – nemzetbiztonsági érdekből vagy a külügyi kapcsolatok védelme érdekében – az állampolgársági kérelmet beadók állampolgárság szerinti megoszlására és a benyújtás földrajzi helyére vonatkozó adat megismerése iránti igény teljesítése megtagadható lenne.

Potápi Árpádnak, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnökének törvényjavaslatát hétfőn általános vitára alkalmasnak minősítette az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége, a jobbikos és MSZP-s tagok viszont tartózkodtak.

A jobbikos Staudt Gábor nem tartotta helyesnek, hogy „titkolandó”, „suttyomban felveendő” dolog lesz majd az állampolgárság, szerinte ez egy erőtlen lépés, ehelyett egyéb módszereket kellene találni a magyar állampolgárok megvédésére. Ő és frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás is azt hangsúlyozta: nemhogy eltitkolni kellene a magyar állampolgársági adatokat, hanem éppenhogy nyilvánosságra kellene hozni azokat és azok alapján követelni a magyar közösségek számára a jogok biztosítását.

Az MSZP-s Steiner Pál mellébeszélésnek minősítette, hogy ezeket az adatokat el lehetne titkolni akár összességében, akár ott, ahol az állampolgárságot kérelmező életvitelszerűen lakik. Frakciótársa, Bárándy Gergely pedig azt vetette fel: az állampolgárok védelmét hogyan szolgálhatná egy olyan javaslat, amely statisztikai adatokról szól.

Potápi Árpád a felvetésekre reagálva azt mondta: javaslata célja az, hogy minden lehetséges eszközzel megóvják a magyar állampolgárok biztonságát, „ne mi legyünk azok, akik az utódállamok számára információkat juttatunk ki”. Mint mondta, Erdélyben – ahol több tízezer ember vette már fel a magyar állampolgárságot – ez nem olyan éles kérdés, mint Szlovákiában, ahol jóval kisebb számban kérvényezték a magyar állampolgárságot, és gyakorlatilag „darabra” visszakereshető, hogy ők hol élnek, így a retorziók is elérik őket. Mint mondta, Szlovákia és Ukrajna „nem éppen baráti módon áll” az állampolgársági kérvényekhez.    

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a szakminisztérium támogatásáról biztosította a javaslatot, és úgy vélte: az a kérdés, hogyan tud a magyar állam reagálni arra, hogy egyes országok, „kimondva, kimondatlanul” nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a kettős állampolgárságot.