Év végéig biztosan nem lesz schengeni bővítés

Több tagállam sem támogatta Románia és Bulgária felvételét a Schengen-övezetbe az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülésén. A tárcavezetők úgy döntöttek, hogy az év vége előtt visszatérnek a schengeni bővítés kérdésére.

Lassan két éve húzódik Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásának ügye, és a jelek szerint a két ország idén már nem válhat a határellenőrzés nélküli övezet részévé. Az uniós belügyminiszterek csütörtökön abban állapodtak meg, hogy „a Tanács az év végéig visszatér a kérdésre azzal a céllal, hogy a kétlépcsős megközelítés alapján meghatározza a további teendőket”.

A megközelítés azt jelentené, hogy előbb a légi és a vízihatárokon szűnhetne meg a határellenőrzés, majd egy későbbi időpontban Románia és Bulgária belső közúti határátkelőhelyein is át lehetne menni ellenőrzés nélkül.

A döntés nem érhette meglepetésként a két országot, hiszen a német belügyminiszter már múlt héten jelezte: ha Románia szavazást kér a csütörtöki ülésen, Németország nemmel fog szavazni. Hans-Peter Friedrich hétvégén szerint az Európai Bizottság legutóbbi jelentése is bebizonyította, hogy túlságosan elterjedt a korrupció Romániában, aminek biztonsági vonatkozásai is lehetnek Németországra nézve. „Ha a hatóságok megvesztegetése útján valaki román útlevelet szerez, akkor a schengeni tagság esetén ellenőrzés nélkül eljuthat egész Nyugat-Európába, közte Németországba is” – magyarázta a tárcavezető, ezért szerinte egyelőre nem jöhet szóba sem a teljes, sem a részleges schengeni tagság.

A német aggályokat immár második éve Hollandia is osztja, információink szerint a két ország belügyminisztere egyértelműen jelezte, hogy egyelőre nem támogatja a Schengen-zóna bővítését a két országgal. Bár korábban több tagországból is érkeztek hírek, hogy ellenzik Románia és Bulgária csatlakozását, de az ülésen már ez nem volt egyértelmű. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a hét elején még kétkedőnek mondott Dánia, Finnország és Ausztria „óvatos támogatónak” mutatkozott, igaz, egyes értelmezések szerint ez részben azért is történhetett, mert tudták, hogy Németország és Hollandia úgysem támogatja a bővítést, így nem is kell feltétlenül frontot nyitni Bukaresttel és Szófiával.

Az említett három ország végül támogatta, hogy 2013 vége előtt még egyszer térjen vissza a Tanács a schengeni bővítés kérdésére. A francia belügyminiszter állítólag fel sem szólalt a témában, holott korábban a párizsi kormányról is az a hír járta, hogy nemmel szavaznának egy bővítésről szóló voksoláson.

Sem az ír belügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón, sem később név nélkül nyilatkozó tanácsi források nem kívántak részletekbe bocsátkozni arról, hogy mely tagállamok nem támogatják Románia és Bulgária csatlakozását. Az ülést elnöklő Alan Shatter annyit mondott, hogy az ír elnökségnek vélhetőleg már nem lesz dolga a dossziéval, a mostani tanácsi döntés szerint a következő litván elnökségnek kell majd visszatérnie az ügyre.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 2011 júniusában a belügyi tanács egyhangúlag megállapította, hoyg Bukarest és Szófia teljesítette a Schengen-tagság szerződésben lefektetett feltételeit, de az ebből automatikusan nem fakadó tanácsi döntés azóta nem kapta meg a szükséges egyhangúságot. Az ír belügyminiszter többször elmondta, „politikai jellegű aggálya van számos tagországnak”.

A Romániával és Bulgáriával kapcsolatos aggályok sokrétűek. Részint a korrupcióellenes erőfeszítéseket keveslik a schengeni bővítést ellenzők, ezt szerintük rendszeresen vissza is igazolja az Európai Bizottság az Együttműködési és Értékelési Mechanizmusban (CVM) készült jelentésekben. Bár a visszaélések mértékével kapcsolatban a szerződések semmilyen feltételt nem írnak elő a schengeni csatlakozáshoz, de Hollandia és Németország szerint mindez összekapcsolódik a biztonságos Unión belüli utazással.

Továbbá a tavalyi romániai belpolitikai események sem kifejezetten segítették a két ország közeledését az integráció újabb lépcsőjéhez, és noha az Európai Bizottság mindent megtesz, hogy a schengeni csatlakozás kérdését elválassza a többi problémától, de a tagállamoknak lehetőségük van ezeket összemosni, és akkor támogatni a Tanácsban a schengeni tagságukat, amikor úgy látják jónak.

Harmadrészt továbbra is felvetődik annak kérdése, milyen biztonsági kockázatokat rejtene, ha megteremtődne a schengeni szárazföldi „összeköttetés” Görögország és az EU között. Bár Görögország tagja a Schengen-övezetnek, de mivel csak Schengenen, vagy EU-n kívüli országok veszik körül, így az ott tartózkodók csak valamilyen határellenőrzés után juthatnak be az EU többi országába.

Bukarest és Szófia Schengen-csatlakozásával ez megszűnne, így az Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából és Indiából jelenleg még könnyen Görögországba jutó illegális bevándorlók előtt megnyílna az út az előtt, hogy bármilyen ellenőrzés nélkül Nyugat-Európába autózzanak.

Éppen ezért javasolta megoldásként már több elnökség is a kétlépcsős csatlakozást, egyelőre azonban több ország még erről sem akar hallani.