Aszad Nagy-Britanniát támadja

Aszad elnök több mint egy év után ismét interjút adott a nyugati sajtónak. A Sunday Times riporterének nyugodtan, de szókimondóan fejtette ki véleményét az elmozdítását támogató nagyhatalmakról. A kritikában Nagy-Britannia, az USA, Törökország, Szaúd-Arábia és Katar egyaránt részesült.

Bassár el-Aszad, a szíriai államfő a brit Sunday Times-nak adott interjújában élesen kritizálta Nagy-Britanniát. Aszad szerint nem lehet egy olyan országra támaszkodni a béke mihamarabbi előmozdításában, ami tetteivel a fegyveres konfliktus elhúzódását váltja ki. „Nem várhatjuk el, hogy egy gyújtogató küzdjön a tűz ellen” – mondta a szíriai elnök. Ezenfelül David Cameron kormányát és intézkedéseit „naivnak, összezavarodottnak és irreálisnak” nevezte. Aszad az interjú során azt is elmondta, hogy a két ország között régóta megszakadt a kapcsolat, és szerinte Anglia évtizedek, sőt egyesek szerint már évszázadok óta negatív hatással van a térségre. Ahhoz, hogy a britek „szerepet tudjanak vállalni a béke megteremtésében, sokkal felelősségteljesebben és ésszerűebben kellene kezelniük  kérdést.”

Aszad elnök kritikáját elsősorban az válthatta ki, hogy a britek az elmúlt napokban, a Rómában tartott Szíria Barátai Konferencián azt nyilatkozták, hogy a jövőben előfordulhat, hogy hadászati eszközökkel is támogatják a mérsékelt felkelőket. Aszad szerint a mostani fegyverembargó felfüggesztését éppen ezért kezdeményezték, és azok a mérsékelt csoportok akiket támogatni szeretnének valójában nem is léteznek, csak a terrorista alakulatok. Nagy-Britannia eddig is az ellenzéket segítette, de elsősorban humanitárius segélyekkel.

Bassár el-Aszad az interjú során rendkívül higgadtan, mégis szókimondóan bírálta az elmozdítását követelő nagyhatalmakat. Amikor a riporter arról kérdezte, hogy miképpen jellemezné John Kerryt, az USA külügyminiszterét, aki jelenleg Törökországban, Szaúd-Arábiában és Katarban tárgyal a helyzet megoldásáról, azt felelte, hogy „inkább intézkedéseket szokott jellemezni és nem embereket”. Az államfő neki, és a többi nagyhatalomnak is azt üzente, hogy „a szíriai ügyeket a szíriaiaknak kell megoldani, és csak ők dönthetnek arról, hogy maradjon vagy távozzon az elnökük.” Erősen hangsúlyozta, hogy aki segíteni szeretne Szírián az elsősorban „utazzon Erdoganhoz, Törökország miniszterelnökéhez és kérje meg arra, hogy fejezze be a terroristák Szíriába küldését, felfegyverzését és logisztikai támogatását, majd menjen Szaúd-Arábiába és Katarba és kérje meg őket is arra, hogy fejezzék be a terroristák pénzelését.” 

Azt is kiemelte, hogy távozása nem fog megoldást hozni a problémára, mint ahogy Líbiában, Egyiptomban és Jemenben sem hozott az ottani államfők eltávolítása. „Hajlandóak vagyunk tárgyalni még a fegyveres erőkkel is, amennyiben leteszik a fegyvert (…) azokkal a terroristákkal azonban, akik elszántan ragaszkodnak fegyverükhöz, terrorizálják az embereket, civileket ölnek meg (…) és tönkreteszik az országot, nem egyezkedünk” – nyilatkozta Aszad.

A Szíriai polgárháború már huszonhárom hónapja tart és eddig 70 ezer áldozatot követelt. A régóta körvonalazódó béketárgyalásoknak pedig egyelőre nincs kézzelfogható eredménye.