Németország felfegyverzi Szaúd-Arábiát

Csúcson van a német hadiipar a válság idején is. Szaúd-Arábia milliárdos üzletet ajánlott Németországnak a legkorszerűbb hadihajókért. A Szövetségi Biztonsági Tanács állítólag már rá is bólintott az ügyre, az ellenzék azonban morális okokból keményen kritizálja a döntést. A pénz ismét felülkerekedik az emberi jogokon?

Egy német lap szerint a szaúdiak másfél milliárd euró értékben kívánnak hadihajókat venni Németországtól. Az ellenzék máris megfogalmazta aggodalmát a tervezett üzlettel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az exportált hadiipari termékeket a hatalmon lévők esetleg a szomszédos országok, vagy akár a saját lakosságuk ellen is fordíthatják a politikailag instabil régiókban.

A brémai Lürssen Werft hajógyár által gyártott és elsősorban határvédelemre kifejlesztett őrhajókat a szerződéstervezet szerint a következő két év során, 10-15 millió eurós darabáron adnák el keletre. Az üzlet nagyságrendjét mutatja, hogy a Lürssen Werft egy másik nagy vállakozással, a Keleti-tenger partjainál működő Peen-Werfttel szövetkezne a hajók megépítésére.

Nem ez lenne egyébként az első ilyen megállapodás. Korábban exportáltak már az araboknak Boxer típusú páncélozott járműveket is. A Lürssen Werft hajói és más német cégek által gyártott kézi lőfegyverek azonban nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész világon nagy népszerűségnek örvendenek. Számos dél-amerikai ország, valamint Katar, Indonézia és Angola is az üzletfelek körét gyarapítja.

A végső döntést az export tárgyában a Szövetségi Biztonsági Tanács hozhatja meg, egy titkos tanácskozást követően, élén Angela Merkellel (CDU). Az SPD szerint a kancellár csak a profitra koncentrál, és nem veszi figyelembe, hogy a német polgárok már számos alkalommal tiltakoztak a fegyverkereskedelem ellen. A Zöldek több demokráciát akarnak ezen a téren és azt kritizálják, hogy az fegyvereladásokkal kapcsolatos politika nem elég átlátható az ellenzék számára, Angela Merkel titkosan és egyoldalúan hozza meg döntéseit. A baloldali párt pedig a kivitel teljes leállítását követeli.

Az arabok már a második világháborút követő időszakban is érdeklődtek a német fegyverek iránt. Az akkori kancellár, Helmuth Schmidt azonban még szilárdan ellenállt a milliárdokkal kecsegtető üzletnek. Azt az elvet vallotta, hogy Európán és a NATO tagjain kívül nem ad fegyvert más államoknak. A Bundesregierung még 2000-ben is az export volumenjének csökkentése mellett kötelezte el magát, a tények azonban magukért beszélnek: Németország mára a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőre az USA és Oroszország után. Hadiipari termékeinek hetven százaléka külföldi megrendelésre készül. Sokak szerint Merkel ezzel a politikával nem veszi figyelembe a második világháborút követően kialakult elveket, miszerint fegyvereket csak a szövetségi erőknek fognak szállítani.

Nemcsak ezen elvek feladása, hanem az emberi jogok szempontjából is ellentmondásos a német kormány viselkedése. Szaúd-Arábia államberendezkedése szerint abszolút monarchia, írott alkotmánya nincs, azt valamennyire a Korán helyettesíti. Az Amnesty International tudósításai szerint a halálbüntetés még mindig rendkívül elterjedt, és egyelőre leküzdhetetlen probléma a politikai ellenállók üldözése és bebörtönzése előzetes tárgyalás nélkül is. A vallásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága szinte ismeretlen fogalom. Ráadásul maga a német kormány is számos alkalommal megfogalmazta már negatív kritikáját az arab országgal szemben az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Jogosan teheti fel tehát az ellenzék a kormánynak a kérdést, hogy mégis miért szállít akkor ennyi fegyvert egy ilyen országba?