Folytatódik a „cirill–latin háború” Újvidéken

Kizárólag cirill betűkkel írják ki az utcaneveket és más feliratokat Újvidéken – kérte a Szerbiai Demokrata Párt. A beadványt az újvidéki Nemzetek Közötti Kapcsolatokkal Megbízott Tanács elutasította. Egy másik indítvány szerint a buszokon a cirill mellett a latin feliratnak is szerepelnie kell. Erre megvannak a technikai lehetőségek – mondta a bizottság alelnöke.

A tanácshoz beérkezett beadványban az áll: Szerbiában az Alkotmány szerint a szerb nyelv mellett a cirill írásmód a hivatalos, ezért ehhez híven az utcanévtáblákon is cirill feliratoknak kell szerepelniük. A tanács tagjai a beadványt elutasították, arra hivatkozva, hogy a hivatalos használatban lévő nyelvet és írásmódot szabályozó törvény szerint a cirill mellett latinul is ki lehet írni minden feliratot a városban, ezért nincs szükség a kizárólagos cirill írásmód használatára.

A bizottság elé kerül továbbá egy indítvány, hogy a városi autóbuszokon a cirill írásmód mellett latin betűkkel is írják ki a feliratot. Erre megvannak a technikai lehetőségek – mondta Galambos László, a bizottság alelnöke, egyben a beadvány beterjesztője. „Úgy gondolom, hogy arra a szerb közösségnek joga van, és én azt támogatom, hogy a cirill betűs feliratok megmaradjanak, azzal, hogy alá a latin betűs feliratokat tüntessék fel. Erre van technikai lehetőség.”

A vajdasági írónak, illetve a Magyar Szó alapítójának, Gál Lászlónak a nevét viselő utcának is megváltoztatná az elnevezését a Szerbiai Demokrata Párt. A bizottsághoz beérkezett javaslat szerint az új névadó Boško Pavlović, az I. világháborúbeli szerb hadnagy lenne.

Fölháborodást keltett bennem, hogy a Gál László utca nevét ki akarják cserélni – mondja Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség városi képviselője. „Ezért is jöttem el, hogy reagáljak erre, de józan ész uralkodott itt a tanács tagjai között, és leszavazták ezt a javaslatot.”

A bizottsági ülés napirendjén szerepelt az is, hogy mondjanak véleményt Borko Ilić, Újvidék polgármester-helyettesének azon kijelentésére, miszerint a magyarok Szerbiában a létező legnagyobb jogokat élvezik, és örüljenek annak, hogy gyermekeiket iskoláztathatják anyanyelvükön. A bizottság arra kérte fel Galambos Lászlót, hogy szerezzen be bizonyítékot e kijelentésre vonatkozóan, akár újságcikk formájában, hogy az ülés hétfői folytatásán döntés születhessen ebben a kérdésben is.