További lépésekre lehet szükség a hiányeljárás megszüntetéséhez

A bevételek növelését célzó közelmúltban kivetett ágazati adók újragondolására sarkallja az Európai Bizottság a magyar kormányt, amely egyúttal üdvözölte Budapest költségvetési kiigazítás melletti elkötelezettségét.

Elégedett a magyar kormány államháztartási hiány és államadósság lefaragása melletti elkötelezettségével és az eredményekkel az Európai Bizottság, amely ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy a kabinet a Tanács ajánlásaival összhangban tartósan és kiegyensúlyozott módon a GDP-arányosan 3 százalékos referenciaszint alatt tartsa a deficitet.

Ez a fő üzenete annak a közleménynek, amit az Európai Bizottság január 16. és 28. között Magyarországon járt missziója adott ki hétfőn.

A Bizottság tisztviselői az IMF és az Európai Központi Bank szakértőivel együtt a 2008-2010 között hazánknak nyújtott fizetésimérleg-támogatás lejárta utáni felügyeleti eljárás során az elmúlt napokban a helyszínen tájékozódtak az aktuális magyarországi helyzetről. A küldöttség a Bizottság közleménye szerint a testület február 22-én közzéteendő 2013. téli előrejelzéséhez, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében tavasszal megjelenő részletes tanulmány készítéséhez is információkat gyűjtött.

A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazítás terén eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a GDP 3 százaléka alatt tartsa, ahogy a tanácsi ajánlásokban is szerepel. A misszió ugyanakkor szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy „biztosítható legyen a túlzott mértékű hiány korrekciójának fenntarthatósága a növekedés és a bizalom támogatása érdekében”.

A 2013 és 2014 során jelentkező számottevő külső finanszírozási igényre való tekintettel mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet fognak játszani ebben az időszakban – húzza alá közleményében a Bizottság.

A gazdasági helyzettel kapcsolatban a küldöttség megállapította, hogy Magyarország 2012 első felében recesszióba lépett, amelynek tavalyi mértékét -1,5 százalékra becsülik. Brüsszel szerint a növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, ugyanis a gazdasági kilátások gyengék, tekintettel a többek között a történelmileg alacsony szintű beruházási rátára és a hitelezés folytatólagos beszűkülésére. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ez a szakértők szerint részben a belföldi kereslet zsugorodását tükrözi.

„Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a hiányeljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak. Ezzel együtt további lépéseket igényel, hogy a Tanács ajánlásaival összhangban az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozott módon a 3 százalékos referenciaérték alatt maradjon. Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk. A tervezett kiigazítást elősegítené a közpénzügyi keretszabály-rendszernek a Tanács által is javasolt továbbfejlesztése” – áll a misszió közleményében.

A küldöttség aggodalmát fejezte ki Magyarország regionális összevetésben is alacsony növekedési potenciálja miatt. Ezzel kapcsolatban arra ösztönözte a kormányzatot, hogy gondolja újra a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit, javarészt az egyes ágazatokra kivetett adókat, amelyek „valószínűleg ártalmasak az üzleti bizalomra, a növekedésre és a foglalkoztatásra, nem csak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is”. A szakértők fontosnak nevezték, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, továbbá erősödjön a nagyon hiányzó beruházási dinamizmus.

Ezzel összefüggésben a küldöttség hangsúlyozta annak fontosságát, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a nagyon hiányzó beruházási dinamizmus.

„A tárgyalóküldöttség megbeszéléseket folytatott a magyar hatóságokkal a szerkezeti reformtervek végrehajtásának alakulásáról, valamint arról, hogyan lehetne a további növekedésbarát változásokat ösztönözni, különösen a pénzügyi szabályozás, az adópolitika, a tömegközlekedési rendszer, illetve a munkaerő- és termékpiacok területén, ahogy azt a Tanácsnak az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásai is tartalmazzák” – olvasható a közleményben.