Berényi: az összefogást nem lehet kierőszakolni

A 2013-as évnek a felvidéki magyarság érdekérvényesítő erejének növelése érdekében kialakított összefogásról kell szólnia, ezért a Magyar Közösség Pártja az idei évben is folytatni kívánja a nyitás politikáját – fogalmazott évértékelő nyilatkozatában Berényi József, az MKP elnöke.

A pártelnök évértékelőjében rámutatott: a politikai megosztottságnak, a nemzetközi szervezetek korábban nem tapasztalt passzivitásának, valamint a szlovák politika és diplomácia erejének köszönhetően a tavalyi évben a felvidéki magyarság érdekképviselete és érdekérvényesítő ereje kisebb lett. „Ezért a 2013-as évnek valóban az összefogásról kell szólnia” – szögezi le Berényi József, aki szerint egy ilyen összefogást csak kialakítani, ám nem kierőszakolni lehet.

A pártelnök leszögezte: amennyiben a Most-Híd nem utasította volna el az MKP – a márciusi előrehozott parlamenti választások előtt tett – koalíciós javaslatát, akkor egy MKP – Most-Híd koalíció a második legjobb eredményt érhette volna el a választásokon. Ezzel összefüggésben hozzátette: a közelgő megyei választások kapcsán az MKP újra kísérletet tesz arra – hogy ahol kell és szükséges – megtalálja az együttműködés leghatékonyabb formáit.

Berényi József a 2012-es év legfontosabb történései között említi az MKP, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Most-Híd által közösen kidolgozott nemzeti minimumról született megegyezést, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit rögzítő dokumentum szeptemberi aláírása óta eltelt időszakban az abban foglaltakkal csak az MKP foglalkozott érdemben.

Az MKP elnöke ezzel összefüggésben megjegyezte: a 2012-es év meghatározó jelensége volt, hogy a szlovák politika levette napirendjéről a „magyar kérdéseket”, mivel a népszámlálás eredményeinek ismeretében tudatosította, a magyarság fogyatkozásának folyamata enélkül is kedvez a szlovák nemzetállam építésének. Ennek kapcsán Berényi kiemelte: bár Orbán Viktor és Robert Fico 2012-ben kezdett konstruktív párbeszéde során eddig inkább a gazdasági és szociális együttműködésről esett szó, mégis ez a párbeszéd lehet az, amely utat nyit olyan eddig megoldatlan kérdések kezeléséhez, amilyen a kettős állampolgárság és a kollektív bűnösség ügye, vagy akár a Selye János Egyetem sorsa.