Csak részben ment át az EP-n a repülőtéri csomag

Visszautalta az Európai Parlament az EP közlekedési szakbizottsága elé a repülőtéri földi kiszolgálói piac javítását célzó jogszabályi javaslatot, a repülőtéri csomag másik két elemét viszont elfogadta.

Továbbra sem elégedett az Európai Parlament az uniós repülőterek működésének hatékonyabbá tételét célzó jogszabályi csomaggal. A képviselők szerdán Strasbourgban ugyan elfogadták a csomag két elemét (a repülőtéri férőhelyek optimálisabb kihasználásáról és a repülőtéri zaj szabályozásáról), a harmadik pillérként tervezett földi kiszolgálói piac reformjáról szóló jelentést viszont visszautalták az EP közlekedési szakbizottsága elé.

A sajátos jogi helyzetben az Európai Bizottságnak most döntenie kell, hogy hajlandó végrehajtani a csomagot úgy is, hogy mindössze „két lábon áll”, vagy mindhárom jogszabályt visszavonja. Erre jogi lehetősége lenne a testületnek. Brüsszelt nem érhette váratlanul az EP döntése, a közlekedési szakbizottság ugyanis már októberben elutasította a földi kiszolgálói piac megújításáról szóló rendeletet, és ezt is javasolta a plenárisnak. Szerdán viszont Strasbourgban az Európai Parlament nem utasította el a javaslatot, pusztán visszaküldte a szakbizottságnak további megfontolásra.

A szavazást követően Siim Kallas közlekedési uniós biztos nem egyértelműen, de utalt arra, hogy ha az EP elutasította volna a javaslatot, a Bizottság megfontolt volna minden lehetőséget, közte a csomag visszavonását is, így viszont nincs más lehetősége, mint folytatni az egyeztetéseket a közlekedési szakbizottsággal.

A repülőtéri csomagot 2011 decemberében terjesztette be az Európai Bizottság az európai repülőterek optimálisabb kihasználását, a légiforgalommal járó zajártalmak csökkentését, és a földi kiszolgálói piac nagyobb versenyét célozva. Noha viták az első két rendelet kapcsán is voltak, a tagállamokkal kialkudott kompromisszumot végül az utolsó esetében nem látták megfelelőnek a képviselők.

Földi kiszolgálók

Az Európai Bizottság a tervezetében a földi kiszolgálói piac teljes megnyitására tett javaslatot. Ezen belül is arra, hogy a nagy repülőtereken 2-ről háromra növekedjen az ott szolgáltató földi kiszolgáló cégek száma. Brüsszel szerint ez azért lenne szükséges, mert a járatkésések 70 százalékát nem a légiforgalom, hanem a földi intézkedések okozzák, így például az üzemanyag-töltés, és az utasok be- és kiszállítása. A bizottsági gondolkodás szerint a nagyobb verseny jobb minőségű szolgáltatást is eredményezne.

A javaslat nagyobb beleszólást adott volna a repülőtéri menedzsmentnek a földi kiszolgálók irányításába, és az ezzel kapcsolatos minimumszabályok bevezetésébe; ezentúl a földi kiszolgálók képzésére is nagyobb hangsúlyt fektetne Brüsszel.

Az Európai Néppárt örül, hogy az EP nem utasította el véglegesen a földi kiszolgálói piacról szóló jelentést. A jobboldali-konzervatív frakció szerint ugyanis így van lehetőség arra, hogy a közlekedési szakbizottság a következő két hónapban egy még jobb jelentéstervezetet dolgozzon ki. A témagazda Artur Zasada a kedd délutáni plenáris vitában jelezte, a Néppárt támogatja a piacnyitást.

Nem így a szocialisták, akik szerint a kiszolgálói piac további liberalizációja komoly kockázatot jelentene a repülőtéri dolgozókra. Said el-Khadraoui szerint a földi kiszolgálók számával kapcsolatos döntést hagyni kellene a tagállamokra. A német liberális Wolf Klinz szerint pedig nem a földi kiszolgálók nagyobb száma hoz majd jobb minőséget, hanem a munkakörülmények javítása, és a komolyabb képzés.

A közlekedési szakbizottságnak két hónapja van arra, hogy új jelentést készítsen a rendeletről.

Résidők

Elfogadta viszont az Európai Parlament a résidők reformjával kapcsolatos szabályozást. Ezek azok az időpontok, amelyeket a repülőterek osztanak ki, illetve adnak el a légitársaságoknak. A slotok állandó érkezési és indulási időpontoknak felelnek meg, amikor az adott légitársaság használhatja a repülőtér szolgáltatásait.

Az 1993-ban elfogadott jogi keretszabályozás szerint a légitársaságoknak a slotjaik 80 százalékát ki kell használniuk annak érdekében, hogy a következő szezonban is megkapják a légikikötőtől ugyanazokat a résidőket. Ha nem tudják ezeket kihasználni, akkor vissza kell őket adni, és ez esetben a repülőterek újraosztják a férőhelyeket.

Tíz évvel az uniós szabályozás hatályba lépése után kiderült, a rendszer nem működik hatékonyan. Sok légitársaságnak vannak felhasználatlan slotjai, és azokon nem tud, vagy nem akar továbbadni. Éppen ezen változtatna a tavaly decemberben beterjesztett bizottsági reformjavaslat. Brüsszel egyrészt 80-ról 85 százalékra emelte volna a kihasználási küszöböt, emellett a téli időszakban 5-ről 10-re, a nyári időszakban pedig 5-ről 15-re emelte volna a légitársaságok számára kiadható férőhelyek számát. A Bizottság szerint ez ösztönözné a nagy repülőtereken bent lévő nagy légitársaságokat arra, hogy használják ki a nekik kiosztott résidőket, ezáltal több légijáratot is indíthatnának a vállalatok.

A tagállamok korábban megállapodtak abban, hogy az arányok növeléséről nem lehet szó. Az október végén elfogadott általános megközelítésben is az szerepel, hogy a 80 százaléknak, és az 5 százaléknak is maradnia kell.

Az igazi versenyt viszont a résidők másodlagos kereskedelmétől várja mind az Európai Bizottság mind a Tanács. Bár ez a lehetőség most sem tiltott, de a korábban a londoni Heathrow repülőtéren már kipróbált rendszert egységesítené most a Bizottság mind a 27 tagállamban. Eszerint a légitársaságok, ha nem akarják, vagy nem tudják felhasználni a résidejüket, akkor eladhatják azt más légitársaságoknak, akik így „bejuthatnak” a nagyobb repülőterekre.

Ettől alapvetően azért ódzkodnak a „nagyok”, mert a nagyobb verseny piacvesztéshez vezethet számukra, az eladott résidőkből befolyó bevételek, valamint a jogszabályban lévő egyéb ösztönzők ugyanakkor már érdekeltté tehetik a légitársaságokat a slotok másodlagos kereskedelmében. Az ezzel kapcsolatos kompromisszumos javaslat szerint szigorú feltételek teljesülése esetén a tagállamok végül korlátozhatják a résidők értékesítését két légitársaság között.

Az Európai Parlament sem támogatta a szerdai első olvasati szavazásában a 80 százalékos arány emelését, ehelyett elrettentőbb erejű büntetésekkel ösztönöznék a légitársaságokat arra, hogy ne tartogassák, hanem értékesítsék a résidőket.

Zajcsökkentés

Az EP elfogadta a zajcsökkentési szabályokat rögzítő rendeletet is. Ez némiképp egységesítené az európai repülőterek zajvédelmi előírásait. Az elfogadott jogszabály szerint minden nagy repülőtérnek zajmérséklési célokat kell kitűznie, a majdan közösen meghatározandó iránymutatások alapján.

Nagy mozgástere lenne a rendelet szerint az Európai Bizottságnak a zajvédelmi célok értékelésében, az EP viszont óvott attól, hogy a testületnek joga legyen automatikusan megszüntetni a tagállamok által meghozott döntéseket.

A közös szabályok egyrészt ösztönöznék a zajmentesítést a lakóterületeken, másrészt lehetővé tennék a repülőterek számára, hogy ne fogadják a leghangosabb repülőgépeket.