Leghamarabb nyáron lehet szerb tárgyaláskezdés

Jövő nyáron megkezdheti Szerbia és Macedónia az uniós csatlakozási tárgyalásokat, feltéve, ha az Európai Bizottság jövő tavaszi jelentése továbbra is pozitívnak értékeli a két ország erőfeszítéseit – döntöttek keddi ülésükön az európai ügyekért felelős miniszterek. Az ötórás ülésen a tárcavezetők úgy döntöttek, a Bizottság javaslatával ellentétben egyelőre ne kapjon Albánia uniós tagjelölti státuszt.

Konkrét, kézzelfogható bővítési menetrendet kapott az uniós tagállamoktól Macedónia és Szerbia. A bővítési kérdésekben illetékes Általános Ügyek Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2013 tavaszán készítsen rendhagyó értékelő jelentést a két nyugat-balkáni ország, valamint Koszovó addigi teljesítményéről, és a tagállamok „a következő soros elnökség alatt vitassák meg a bizottsági jelentést” – idézte fel az öt órán keresztül szövegezett tanácsi következtetéseket a ciprusi külügyminiszter.

A bővítésért felelős uniós biztos szerint mindez a reményei szerint azt jelentheti, hogy a jelentés tavaszi bemutatása után az Európai Tanács a szokásos júniusi ülésén jóvá tudja hagyni a szerb és a macedón tárgyalások megkezdését. A tagállamok által jóváhagyott szöveg is erre utal, némiképp árnyaltabban. Eszerint „amennyiben a Bizottság jelentése pozitív lesz, az Európai Tanács fel fogja kérni a Bizottságot az ilyenkor szokásos tárgyalási keret elkészítésére”.

Pozitív üzenetet kapott Koszovó is. Az Általános Ügyek Tanácsa elfogadta a Bizottság októberben bemutatott ütemtervét, amely szerint Brüsszel javasolni fogja a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését mégpedig úgynevezett tárgyalási irányelvek bemutatásával. Mindehhez azonban Pristinának teljesítenie kell a rövidtávú feladatokat, jelesül a jogállamiság biztosítását, a közigazgatás hatékonyabbá tételét, valamint a kisebbségek védelmét.

Szerbia és Koszovó

Szerbia és Koszovó kapcsán volt a legnagyobb vita a Tanácsban. Az Európai Bizottság az októberi bővítési javaslatcsomagjában nem javasolt közvetlenül tárgyaláskezdést Belgráddal, de jelezte, kész lenne ezt azonnal megtenni, amint meggyőző erőfeszítéseket látna Szerbia részéről. Ehhez képest az elmúlt hónapokban jelentősen enyhült a viszony a két ország között, a legmagasabb szinten egymás között folyó tárgyalások is egyre több kézzelfogható eredményt hoznak (például az integrált határőrizeti rendszerről szóló megállapodás tényleges végrehajtását, új határátkelők nyitását).

Mindez a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot, a ciprusi elnökséget és több tagországot is kezdett meggyőzni, és arra sarkallni, hogy komolyabb európai perspektívát nyújtson az EU Szerbiának. Ezt hangsúlyozta az ülés közben tartott sajtótájékoztatóján az EU ügyekért felelős államtitkár is, aki – még a végső szöveg elfogadása előtt – azt mondta, „mi azt szeretnénk, ha a szerb-koszovói viszony javítására irányuló erőfeszítéseket el tudnánk ismerni, mégpedig úgy, hogy ők is érezzék, hogy ez most előrelépést jelent nekik”. Győri Enikő szerint ha a jelöltek teljesítenek, „ha az EKSZ, a Bizottság és az elnökség is azt mondja, hogy előbbre kell lépni, akkor a mi hitelességünk forog kockán, ha tovább blokkoljuk a folyamatot”.

Ezzel szemben több tagállam (információink szerint a bővítést hagyományosan lassító Németország, Nagy-Britannia és Hollandia) nem támogatta volna, hogy az EU az elfogadandó szövegben konkrét utalást tegyen a tárgyaláskezdésre.

A folyamatot a szerb erőfeszítések eltérő megítélése mellett az is lassította, hogy az általános vélekedés szerint Szerbia és Koszovó európai előrelépésének némiképpen párhuzamosan kellene haladnia. Az egykori szerb tartomány integrációs folyamatában a következő lépés a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése. Ezt kilátásba is helyezte a Tanács, de források rámutattak arra, hogy ez nem lesz egyszerű menet, hiszen 5 tagállam Koszovónak még a függetlenségét sem ismeri el, nemhogy majdani európai uniós jövőről gondolkozzon. Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus és Spanyolország nem kívánja Koszovó függetlenségének elismerésével bátorítani a területén élő kisebbségek esetleges majdani hasonló törekvéseit.

A ciprusi külügyminiszter a Tanács elnökeként jelezte, hogy bár a tagállamok értékelik a szerb erőfeszítéseket, de sok tennivaló van még hátra, hogy Belgrád bizonyítsa valódi európai elkötelezettségét. Ezzel szemben a bővítési uniós biztos jóval pozitívabb hangot ütött meg. „A jelenlegi szerb kabinet elég bátor volt ahhoz, hogy Koszovóval kapcsolatosan nagyon nehéz döntéseket hozzon meg. Ezúttal nincs ellentmondás a szerb vállalások és a tettek között” – fogalmazott a politikus.

Macedónia

Stefan Füle bővítési EU-biztos érdemi előrelépésnek nevezte, hogy a Szerbiához hasonló forgatókönyv szerint a Tanács hajlandó a közeljövőben elindítani a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedóniával. Noha a tagjelölti státuszt már 2005-ben megszerezte Skopje, a Bizottság pedig már 2009-ben alkalmasnak találta Macedóniát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a Tanács mindeddig nem jutott konszenzusra a zöld jelzés megadásáról. Ennek szinte kizárólag az az oka, hogy Görögország a Macedóniával fennálló névvitája miatt rendre blokkolja az egyhangú támogatást igénylő döntés meghozatalát.

Az Európai Bizottság szerint most esély van arra, hogy „az elmúlt években tapasztalt nyugvópontról most végre kimozduljunk, és kölcsönösen elfogadható megoldást hozzon Skopje és Athén a névvitában.

2014 tavaszán Macedóniát is ismét górcső alá veszi a Bizottság, ez alapján pedig Stefan Füle bizakodó a tekintetben, hogy a balkáni ország nyáron elkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásait.

Albánia

Bár az Európai Bizottság októberben azt javasolta, hogy a Tanács adjon tagjelölti státuszt Albániának, a tagállamok viszont behúzták a féket. A Tanács felkérte a Bizottságot arra, hogy amint Tirana megteszi a szükséges előrelépést egy sor területen (a politikai párbeszéd folytatása, igazságszolgáltatási reform), készítsen új jelentést Albániáról. Ennek fényében a Tanács sem zárta ki, hogy a jövőben tagjelölti státuszt ad majd az országnak.