40 éves szabadalmi vesszőfutás zárult le

Hetedére csökkenhet 2014-től az európai szabadalmak ára, ezen túl a közösségi oltalom megszerzése is jóval egyszerűbb lesz a mostaninál. Az uniós intézmények elfogadták az egységes európai szabadalmi rendszert felállító jogszabályi csomagot, amelyhez Olaszország és Spanyolország egyelőre nem csatlakozik. A kormány szerint a magyar ipar csak profitálni fog az új oltalmi rendszerből.

A versenyképességért felelős miniszterek hétfőn, az Európai Parlament képviselői pedig kedden fogadták el az egységes európai szabadalmi rendszer felállítását célzó jogszabálycsomagot, amellyel így pont került a mintegy 40 éves szabadalmi vita végére. Az uniós intézmények novemberben jutottak informálisan megállapodásra az egységes oltalmi rendszer működését lefektető szabályokról, a Tanács és az EP ezen a héten hivatalosan is ráütötte a pecsétjét a kompromisszumra.

Az új rendszerben egy európai feltalálónak, vagy vállalatnak mindössze körülbelül 4700-6000 eurójába fog kerülni, hogy az egész EU-ban (leszámítva Olaszországot és Spanyolország, erről lásd később!) jogi védelmet szerezzen a találmányának. Mindehhez elegendő lesz a saját tagállamának szabadalmi hivatalánál kérvényezni a közösségi oltalom megszerzését. Az eddigi rendszerben minden kérelmezőnek egyenként kellett bejegyeztetnie a találmányát minden uniós tagállamban, és a tetemes fordítási költségek is az igénylőket terhelték.

Számítások szerint eddig mintegy 36 ezer eurójába került egy vállalatnak, ha mind a 27 uniós tagállamban be akarta jegyezni a szabadalmát. Ez annál is inkább szembetűnő, mivel a hasonló méretű piaccal rendelkező Egyesült Államokban körülbelül 1800 eurónak megfelelő dollárért lehet az egész országra kiterjedő amerikai oltalmat szerezni.

A jelentős szabadalmi díjak mintegy háromnegyedét eddig a fordítási költségek tették ki, ezért az egységes szabadalmi rendszer fő célja – az eljárás egyszerűsítése mellett – egy ésszerűbb nyelvi rezsim kialakítása volt.

Az új szisztéma szerint a kérelmezőnek a jövőben ki kellene választania, hogy a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal három hivatalos nyelve (angol, francia, német) közül melyik nyelven szeretné lefolytatni a szabadalmi eljárást. Az iratokat vagy ezen a nyelven, vagy a saját anyanyelvén kell benyújtania, de utóbbi esetben is később el kell készítenie ennek fordítását. A beadványban a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy mely országokban szeretné levédetni a találmányát.

A teljes szabadalmi dokumentum igénypontokból és úgynevezett leírásból áll. Az igénypontokat mindhárom nyelven, a leírást csak a három közül kiválasztott egyik nyelven kell beadni. Ez lényegében ugyanolyan, mint a jelenlegi rendszer. A fő különbség viszont az lenne, hogy ez után nem kellene minden ország hivatalos nyelvére lefordítani, és minden tagállamban külön hitelesíttetni a szabadalmat, hanem minden EU-tagállamban automatikusan oltalmat kapna az adott találmány.

Michel Barnier belső piaci uniós biztos hétfőn hangsúlyozta, minden uniós állampolgár a saját anyanyelvén beadhatja a szabadalmi kérelmet, és bár a fordítási költségeket először neki kell kifizetnie, de később azokat visszatéríti számára a rendszer.

Barnier és számos tagállam érvelése ellenére viszont Olaszország és Spanyolország úgy látja, az egységes szabadalom új működési rendszere diszkriminatív az olasz és a spanyol nyelvre nézve, ezért a két ország következetes ellenállása után az uniós tagállamok tavaly úgy döntöttek, hogy Róma és Madrid nélkül, 25-ös körben megerősített együttműködés keretében állítják fel az egységes szabadalmi szisztémát. A két ország feltalálói és vállalatai ugyanúgy folyamodhatnak egységes szabadalom iránt, mint a többi tagország állampolgára, az oltalom viszont nem lesz érvényes a két országban.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka éppen kedden tett javaslatot arra, hogy a luxemburgi székhelyű testület utasítsa el azt a spanyol és olasz keresetet, amely kérte a megerősített együttműködés jogszerűtlenségének a kimondását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára üvözölte a megállapodást. Cséfalvay Zoltán, aki 2011 első felében a Versenyképességi Tanács elnökeként menedzselte a dossziét, elmondta, a szabadalmi bíróságot létrehozó nemzetközi egyezményt 2013 februárjában írhatják majd alá a résztvevő tagállamok, 2014 tavaszától pedig már be is lehet nyújtani az első szabadalmi kérelmeket az új rendszerben.

Az államtitkár hangsúlyozta, a szabadalmi csomag részeként Magyarországon lesz majd a szabadalmi bírók képzésének központja, így „Magyarország közvetlenül is részt vehet az egységes szabadalmi rendszer irányításában”. Cséfalvay Zoltán a BruxInfo kérdésére elmondta, bár valóban általános jelenség, hogy egyes tagállamok, illetve vállalatok igyekeznek szabadalmakkal „körülbástyázni” magukat, de egyelőre nem lehet attól tartani, hogy a csökkenő költségek miatt várhatóan megnövekvő számú oltalmak jelentősen leszűkítik majd a magyar vállalatok lehetőségeit. Szerinte a magyar infokommunikáció és a gyógyszeripar még jelentősen profitálhat is az egységes szabadalmi rendszerből.