Brazília: még várat magára a növekedés

A 2011. január 1-jén hivatalba lépett Rousseff-kormány már a kezdetektől különböző gazdaságösztönző programokkal igyekszik elérni a növekedés élénkülését, komolyabb előrelépésre azonban csak jövőre lehet számítani.

A brazil gazdaság továbbra is lassuló növekedést mutat, s ezt az idei harmadik negyedév 0,6 százalékos GDP-növekedés is alátámasztja. A legfrissebb adatok a kormányt is meglepték, ugyanis korábban jóval kedvezőbb, 1,2 százalékos növekedésre számítottak.

Elemzők szerint a lassuló növekedés oka az, hogy a globális gazdasági válság az iparról átterjedt a szolgáltatási, különösen a pénzügyi és bankszektorra is. Guido Mantega gazdasági miniszter szerint azonban „nincsenek komoly gondok”.

Az elmúlt hónapokban a kormány a banki kamatok csökkentését írta elő, azonban a késedelmi kamatok megemelkedtek, a megtakarítási ráta pedig lecsökkent (a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya 15,6 százalék, amely 2001 óta nem volt ennyire alacsony), valamint összességében a bankok bevételei is csökkentek. Mindezek ellenére Mantega szerint „a pénzügyi szektor stabil”, valamint bejelentette, hogy a kormány hamarosan újabb lépéseket tesz a befektetési célú hitelezés elősegítésére.

A vártnál alacsonyabb növekedés ellenére a gazdasági tárca szerint mostanra már újraindult a növekedés az egyes kulcságazatokban (például a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban), így a negyedik negyedévre már valóban igazi növekedés várható.

A brazil vezetés már több eszközzel is próbálta élénkíteni a gazdaságot, mint például az adókedvezmények és más ösztönzők, azonban egyelőre nem mutatkozik a növekedés. Következő lépésben pedig a jövedelemadók csökkentését tervezik elsősorban a szolgáltató ágazat terén, továbbá újabb beruházási programokat indítanak a légi és tengeri kikötők építésére, valamint termelési eszközök finanszírozására. Mantega szerint a jövő évben a beruházás lesz a gazdaság motorja.

A növekedés lassulása ellenére Dilma Rousseff elnök a Brasil Carinhoso („Szerető, gondoskodó Brazília”) program keretében újabb szociális csomagot jelentett be azon legszegényebb családok támogatására, amelyekben legalább egy 15 évnél fiatalabb gyermek nevelkedik. A vezetés tehát továbbra is a középosztály kiszélesítésében látja a gazdasági növekedés kulcsát, a foglalkoztatottsági szint, az oktatási színvonal, a technológiai modernizáció és a szilárd ipari alapok mellett.

A brazil modell tehát továbbra is az állam meghatározó szerepére és a belső kereslet húzóerejére épít. Ennek 2010-re meg is lett az eredménye, hiszen Brazília 7,5 százalékos GDP-növekedést produkált, azóta azonban egyre lassul a növekedése, az idei évre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már csupán másfél, jövőre pedig közel 4 százalékos növekedést jósol a dél-amerikai ország számára. A túlzott állami szerepvállalás pedig elemzők szerint inflációs nyomás alá helyezheti a gazdaságot, lassíthatja az innovációt, ronthatja a versenyképességet.

A versenyképesség tekintetében az ország dél-keleti része előnyt élvez a többi régió ellenében: Sao Paulo, Río de Janerio és Minas Geráis államok vezetik a rangsort (Sao Paulo és Río de Janeiro városok pedig benne vannak az első ötben azon a listán, amelyben a legjobb üzleti környezetet kínáló latin-amerikai városok szerepelnek).

Nemzetközi elemzők szerint Brazília versenyképesség rontják az adminisztratív eljárások által okozott terhek, az infrastrukturális hiányosságok és az oktatási problémák. Tehát a brazil kormánynak a gazdaság ösztönzésén túl a jövőben ezekre a tényezőkre is figyelmet kell fordítania. Az ösztönzőknél is nagyobb szükség van az olyan reformokra, amelyek strukturális változásokat eredményezhetnek.