Egyszerűsödik az esélyegyenlőségi alap

Jövő év elejére születhet meg a megállapodás az Európai Parlament és a tagállamok között arról az átalakuló pénzalapról, amely a következő hét évben mintegy 500 millió euróval támogatná az esélyegyenlőséget, az alapvető jogok érvényesítését és a családon belüli erőszak elleni küzdelmet.

A már most is meglévő Alapvető jogok és uniós polgárság, a Daphne III és a Progress programokat összeolvasztva 493 millió eurós lenne a költségvetése a „Jogok, egyenlőség és polgárság” elnevezésű pénzalapnak, amely a következő hétéves uniós tervezési időszakban biztosítana forrásokat kormányzati és civil szervezeteknek az uniós alapjogok érvényesítésére. Az Európai Parlament alapjogi szakbizottsága (LIBE) kedden fogadta el az EP álláspontját a tervezett alapról, ez alapján pedig december elején megkezdődhetnek az informális egyeztetések a tagállamokkal.

A jelentéstevő újságíróknak elmondta, a 2014-2020 között rendelkezésre álló, várhatóan mintegy félmilliárd eurós összegből (a végösszeg a többéves pénzügyi keret megállapodástól függ) az esélyegyenlőség megteremtését, az európai uniós jogok érvényesítését, a diszkrimináció megszüntetését, az adatvédelmi jogszabályok kikényszerítését és a gyermekek védelmét célzó programokat lehet majd finanszírozni. Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő szerint az uniós források praktikusan tréningek és szemináriumok szervezéséhez, publikációk és információs anyagok megjelenéséhez, valamint például többségében romák lakta településen jogi segítségnyújtáshoz járulhat hozzá, amennyiben egyes állampolgárokat diszkriminálnak a hatóságok.

A politikus szerint az összeg nem alacsony, de ahhoz nem is elegendő, hogy tényleges szolgáltatások nyújtását lehessen belőle finanszírozni. Fontos viszont a programok átszervezése, így ugyanis megszűnnek az eddigi programok közötti átfedések, és hiába nem növekszik a jelenlegi időszakhoz képest a 2014-2020 között felhasználható források összege, de a hatékonyabb felhasználással hasznosabb is lesz a pénzalap.

A LIBE által elfogadott jelentés hangsúlyozza, hogy a bizottsági előterjesztéshez képest hangsúlyosabb lehet a jövőben a nemek közötti esélyegyenlőség kérdése, a szociális jogok biztosítása a külföldiek számára, a fogyatékkal élőket megillető jogok érvényesítése, valamint az adatvédelem erősítése. Utóbbival összefüggésen Göncz Kinga azt mondta, „Magyarországon erről alig beszélünk, míg Nyugat-Európában az adatvédelem központi téma”.

Ezen túlmenően az EP felhívta a figyelmet a földrajzi egyensúly betartására is. Mindezt az indokolja, hogy a három most átalakuló program felhasználói döntően a régi tagországok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Magyarország a 2007-2013 között rendelkezésre álló összegek 2,4 százalékát szerezte meg, ezzel az újonnan csatlakozott tagországok közül a legnagyobb arányban részesült a forrásokból. A jóval nagyobb Lengyelország és Románia csak 1,9%, illetve 1,8%-os rátával rendelkezik. A legnagyobb arányban Olaszország, Belgium és Nagy-Britannia civil szervezetei jutottak uniós forráshoz, körülbelül 10-10 százalékos arányban.

A Jogok, egyenlőség és polgárság programban a költségek legfeljebb 80 százalékát állja az Európai Unió, ráadásul a pályázatokat nem a tagállami irányító hatóságokhoz, hanem közvetlenül az Európai Bizottsághoz kell benyújtani, és mint kiderült, egyelőre vita van a testület és az EP között abban, hogy a pályázatokról a Bizottság döntsön a saját hatáskörében, vagy az EP-vel közösen ítéljék oda a támogatásokat.

A BruxInfo kérdésére Göncz Kinga elmondta, a többéves pénzügyi keret tárgyalásain kiderült, hogy a tagállamok nem csökkentenének a program javasolt főösszegén, a jövő év elején esedékes újabb csúcstalálkozón viszont bármi lehet. Az EP 2013 első hónapjaiban szavazhat plenárisan is a javaslatról, az után a program céljai és működése már nem változhat, a végösszeget viszont csak a többéves büdzsé elfogadása fogja véglegesíteni.